Intézményi változások

Kapkodhattuk a fejünket a múlt héten, amely bővelkedett fajsúlyos makrogazdasági jellegű eseményekben. A sor elejére kívánkozik, hogy hazai tisztségviselők a gazdaságpolitikai irányítás terén – egyelőre csak az elképzelésekben szereplő – változtatásokat készítettek elő az euróbevezetésről tartott konferencián. Simor András jegybankelnök a jelenleg 13 tagból álló monetáris tanács létszámának 5-7 fősre való csökkentését vetette fel, amelyet látványosan helyeselt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A jelenlegi tagok mandátumának lejárati időpontja miatt nem máról holnapra végrehajtható újraszabás azt is jelentené, hogy a külső és belső monetáristanács-tagok aránya utóbbiak javára tolódna el.

A fiskális politikában is érdemi változások következhetnek be. A szabályalapú költségvetés több elemét is át kívánja venni a kabinet – derült ki Veres János pénzügyminiszter szavaiból. Így a mindenkori, a parlamentnek beterjesztett költségvetési törvényjavaslat számait újraszámoló, illetve egyéb törvénymódosítások büdzsére gyakorolt hatását számszerűsítő költségvetési hivatal felállítását, az önkormányzatok hitelfelvételének korlátozását, kiadási plafonok megállapítását látná szívesen a kabinet.

S hogy az államháztartás terén maradjunk: a fő pénzügyér bejelentette, hogy a kormány lefele módosította az idei költségvetési hiánycélt. Az eddigi 6,8 helyett 6,6 százalékos GDP-arányos deficitet valószínűsít a kabinet. Erről Brüsszelnek is beszámol, a jövő héten az Európai Bizottságnak kiküldendő, a konvergenciaprogram végrehajtásáról szóló beszámoló már ezt az új számot tartalmazza. Még egy ponton korrigált a kormány: az inflációt az idén 6,2 helyett 7 százalékosra várják.

Februárban folytatódott a reálkeresetek erőteljes csökkenése. A megszorítások, a magánszféra visszafogott bruttó béremelkedése és a gyors infláció hatására az egy évvel korábbihoz képest 8,2 százalékos esés következett be a reálbérekben. BR