Mit is mond az IMF?

Világos kockázatot lát a Nemzetközi Valutaalap a forint túlzott megerősödésére, ami rontja az export versenyképességét és a növekedési kilátásokat. Markáns vélemény, kis szépséghibája, hogy ezt nem az IMF illetékese, hanem Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára nyilatkozta az MTI-nek. Így nem tudhatjuk, hogy mi egyéb hangzott el a megbeszéléseken, és az a kép alakulhat ki az átlagolvasóban, hogy a valutaalap közvetve támogatja a kormányt a jelenlegi árfolyamrendszer fenntartásában.

Ezt akár meglepőnek is nevezhetjük, hiszen ha az elmúlt évek tudományos elemzéseit, hivatalos nyilatkozatait tekintjük, akkor az IMF képviselői többnyire a magyar valuta szabad lebegtetése mellett álltak ki, többek között az ez irányú hazai vita idei kipattanásakor is. Az is igaz ugyanakkor, hogy aki figyelmesen elolvasta a tavaly októberi országkonzultációs kommünikét, az láthatta, hogy a valutaalap igazgatótanácsa maga is megosztott volt a kérdésben. Egy dologban értettek egyet a tagok: az esetleges eltörlés időzítése kulcsfontosságú. Számos igazgató már akkor aggodalmát fejezte ki, hogy az átállás az adott körülmények között vegyes üzenetet küldene a piacoknak, holott akkor a forint még jóval messzebb volt a sávszéltől, mint most.

Nem tudjuk biztosan, hogy a mostani véleménnyel ki akart inkább üzenni, az IMF, vagy a kormány képviselője. Mint ahogy az okokat sem látjuk tisztán, bárki volt is a kezdeményező fél. Egy biztos: nem lenne jó, ha most ismét felpörögne a vita a forint túlzottnak tartott erősségéről (ezt a Portfólió.hu minapi elemzése egyébként csak részben támasztja alá) vagy épp az árfolyamrendszer átalakításáról. Épp ellenkezőleg, minél kevesebbet kellene beszélni nyilvánosan ezekről a témákról, különösen a kormánynak. Aztán meg szép csendben eltörölni a sávot. Úgy, hogy senkinek ne tűnjön fel.