Megágyaztak a lazításnak

A mögöttünk hagyott csonka hét volt, s ez rányomta bélyegét a makrogazdaság területéről származó hírek mennyiségére is. Egészen pontosan egyetlen érdemi információ sem látott napvilágot, ám az azt megelőző héten történtek említésre méltó fejlemények.

Legutóbbi ülésén változatlanul, nyolc százalékon hagyta az MNB monetáris tanácsa a jegybanki alapkamatot. Bár az elmúlt napokban felerősödött egy áprilisi óvatos lazítás esélye, erre a lehetőségre mindössze egyetlen tanácstag szavazott. Az erős árfolyam- és állampapír-piaci hozamesések mellett is változatlanul maradt kamatszint – a közlemény szerint – egyelőre az árdrágulással és a bérnövekedési ütemmel kapcsolatos bizonytalanságokra vezethető vissza, a hazai kockázati megítélés folyamatos javulása azonban a továbbiakban lehetőséget adhat az irányadó ráta mérséklésére.

A sokéves stabil, öt százalék körüli növekedés után ez év februárjában gyakorlatilag megállt a kiskereskedelmi forgalom bővülése. A tavaly szeptemberben életbe lépett megszorító intézkedések hatására a forgalombővülési ütem lényegében megfeleződött az ősszel, és a folyamatos csökkenés következményeként februárban stagnált az értékesítés. Az év eleji visszaesés oka egyértelműen a drasztikus reálbércsökkenés, amely februárban 8,2 százalékos volt az előző évhez képest. Elemzők szerint a kiskereskedelem az idén nem bővül, rosszabb esetben enyhe visszaesés várható. Mindez annak a kérdése, hogy a fogyasztók hogyan reagálnak a jövedelmük csökkenésére: amenynyiben hitelfelvétellel próbálják elérni a fogyasztássimítást, a tényleges visszaesés elmaradhat.

Január–márciusban 7,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. Az állástalanok aránya több hónapja ezen szint körül mozog. A foglalkoztatottak száma 3,906 millió, a munkanélkülieké 316 000 fő volt. A vizsgált időszakban húszezerrel többen dolgoztak, mint egy éve. BR