BUX 41,442.56
+0.45%
BUMIX 3,971.31
+0.58%
CETOP20 1,920.34
0.00%
OTP 10,435
+1.31%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.13%
+0.50%
ZWACK 17,150
0.00%
0.00%
ANY 1,655
+4.09%
RABA 1,185
0.00%
-0.88%
+1.38%
+1.22%
-1.84%
+0.52%
+12.27%
+1.84%
0.00%
-0.66%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,830
+0.07%
+0.50%
ALTEO 2,340
+0.43%
0.00%
-1.96%
EHEP 1,545
+19.31%
0.00%
+0.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.99%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
-1.41%
-0.75%
-5.05%
-7.75%
-1.57%
NUTEX 10.15
-2.87%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,220
-0.49%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Megújítják a vagyonkezelést

Az állami vagyon korszerű menedzsmentmódszerekkel való értékelését és kezelését vette tervbe a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, amelynek a kezébe kerül a termőföldek, az erdők, a cégek, az ingó és ingatlan vagyonelemek teljes felügyelete, értékesítése. Ezek könyv szerint mintegy 10 000 milliárd forintot érnek, ám Nagy János becslése alapján ez forgalmi értéken akár 50 000 milliárd is lehet.

Az Alkotmány 10. bekezdésében az áll, hogy az állam tulajdona nemzeti vagyon. A kormány és a parlament után pedig éppen a héttagú Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács az, amelyik a legnagyobb összegek felett gyakorol döntési jogot. Holott a vagyontanácsot nem közvetlenül népszavazás útján választották meg, csupán áttételesen, mivel a miniszterelnök javasolta és a köztársasági elnök nevezte ki a tagokat, miközben a tanács függetlenséget élvez. Hogyan éli meg azt, hogy egy ilyen szűk grémium élén hozza meg az olykor sokmilliárdos döntéseket?

A felelősséget érzem meghatározónak ebben a tevékenységben; a tanács többi tagja is ezt tartja a legfontosabbnak amellett, hogy nagy megtiszteltetés a feladat. A tanács azzal, hogy nyilvános stratégiát alkot, jelentést tesz a parlamentnek, beszámol a felügyelőbizottságnak – amelyben mind az öt parlamenti párt delegáltja ott van –, az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzi a tevékenységét, s teljes személyes vagyoni felelősséggel tartozik a döntésekért, azt hiszem, abszolút kellő felelősséggel és ellenőrzés mellett végzi a munkáját. A hatékony működtetés, az eredményes gazdálkodás mellett pedig a tanács azt tartja szem előtt, hogy az általa kezelt vagyon valamennyi állampolgár vagyona.


Sok feladatot jelenthet a teljes állami vagyon feletti döntési rend kialakítása, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. szervezetének a létrehozása, amelynek feje az igazgatósági feladatokat is ellátó vagyontanács. Összeegyeztethetők a jelenlegi és a jövőbeni elnöki teendői az egyetemi feladataival? Nem kell az egyiket feladnia?

Eredetileg úgy gondoltam, ez a tevékenység heti egy napot vesz igénybe. Persze most ennél jóval többet, ám remélem, hogy az új vagyonkezelő kialakítását követően ez újra egy nap lesz. A normális az lenne, ha egy testület, amely előterjesztések alapján tartja az üléseit, ennyit dolgozna. Akkor leszek elégedett, ha ez így történik majd. A professzori állásomat pedig semmilyen körülmények között nem tudnám feladni.


Úgy tudom, két új szakot is létrehozott a Debreceni Egyetemen.

Valóban, az egyik a regionális tudományokkal függ össze, vidék- és területfejlesztéssel foglalkozik, a másik az ingatlangazdálkodással. Ezeket diplomások posztgraduális szakként vehetik fel.


Tehát otthon van a vagyongazdálkodási témában. Ugyanakkor különböző feladatokkal, köztük eltérő vállalattípusokkal lesz dolga a vagyontanácsnak, olyanokkal is, amilyenekkel talán még az ÁPV-nek sincsenek tapasztalatai.

Kialakulóban van a külső szakértők igénybevételének rendje; a tanács igyekszik majd szerény keretek között, viszonylag kis költséghányaddal működni, ám, ha a tranzakciók úgy igénylik, akkor profi szakértők közül fogunk külső tanácsadókat választani. Ugyanakkor a tanács mellett jogászok is működnek. Persze az MNV Zrt. minden ügyben készít előterjesztést. A vagyontanács is nagyon szerencsés összetételű, sokféle szakképzettséget képvisel; ez jó, segíti a döntések megalapozottságát.


A kommunikációban szokatlan nyitottságot ígért. Pontosan hogyan érti ezt? Bármikor bármit kérdezhet a sajtó a vagyontanácstól?

Fontos látni, hogy a működési rendet, a szervezeti szabályzatot, az éves beszámolót és a felügyelőbizottságnak szóló jelentését maga a vagyontanács terjeszti elő, minden más kérdésben az MNV Zrt. menedzsmentje az előterjesztő a vagyontanács számára. Így ha valami nincs napirenden, az nem tartozik a tanácsra, s abban nyilván nem is nyilatkozunk majd. Ám ha már foglalkozunk egy üggyel, akkor lehet beszélni róla. S ahogy ígértem, fogunk is.


Miért döntött a tanács úgy, hogy a törvény által az MNV Zrt. vezérigazgatója számára biztosított 500 milliós korlátnál szigorúbban, kisebb összegekben határozza meg a döntési jogosítványait?

Pontosítanám: a törvény alapján, néhány rögzített hatáskörben a tanács felhatalmazhatja – a feltételes módra hívnám fel a figyelmet – a vezérigazgatót az említett értékhatárig. A kérdésére válaszolva, egyelőre ekkora felelősséget tudunk átadni a vezérigazgatónak, ezt így szeretnénk fél-egy évig működtetni. Két oka van: az egyik a felelősség és a hatékony vagyongazdálkodás, ugyanis minden fontos vagy nagy jelentőségű ügyet a tanácsnak kell felvállalnia. A másik ok, hogy hetente ülésezik, így van egy határa annak, mennyi munkát vállalhat magára. Ám azon kérdésekben, amelyekben a döntést átruháztuk a menedzsmentre, előzetes és utólagos tájékoztatást is kapunk. Ha ezzel bármilyen gond lenne, a tanács vissza is vonhatja a jogosítványokat.


A legtöbbször az állam vállalati vagyonáról esik szó. De mi lesz a földvagyonnal?

Ezt a feladatot a vagyontörvény is kiemelten kezeli, és részletezi a követendő stratégiai célokat. Egyébként éves tervet kell készíteni az állami tulajdonban lévő termőföldek hasznosítására, figyelemmel a földbirtok-politikai irányelvekben és a Nemzeti vidékfejlesztési tervben megfogalmazott célkitűzésekre is, és mindezt az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével.


Ritkán hallani az egyéb állami vagyon sorsáról is, például az ingatlanokról vagy az ingóságról. Azok fenntartása, felújítása inkább viszi, mintsem hozza majd a pénzt. Ezen vagyonelemek kezelésében milyen stratégiát követ majd a Vagyongazdálkodási Tanács?

Nincs még kialakult álláspontja a tanácsnak e téren. Ez is a készítés alatt lévő középtávú stratégiánk része kell legyen.


Mi lesz az állami vállalatok sorsa? A vállalatgazdasági racionalitás olykor azt követeli meg, hogy cégeket költségracionalizálás okán öszszeolvasszanak vagy végelszámoljanak. Gondolok itt az egyébként eladható Volán-társaságokra, a tartósan állami tulajdonban maradó erdőgazdaságokra, amelyek akár egy központból irányítva kirendeltségként is működhetnének, vagy a három eladó hadiipari cégre, amelyek az idén sem keltek el.

A vagyontanács nem sematikusan fog működni. A készülő stratégiában rögzítjük majd, hogy pontosan mi a vagyongazdálkodás célja; ez röviden nem más, mint az állami vagyon hatékony működtetése. Erre az ön által felhozottak jó példák. Híve vagyok a regionalitásnak, így várhatóan az erdőgazdaságoknál a mainál nagyobb régiókban szerveződhet a munka. Szeretnénk az állami vállalatokból jó működő állami cégeket kialakítani, vagy még hatékonyabbá tenni azokat, s ehhez minden korszerű eszközt – a tervezéstől a menedzsmentismeretekig – fel fogunk használni. A cégeket hatékonysági mutatók alapján értékeljük majd, s így készülnének a vállalati tervek is, és egy ehhez kapcsolódó érdekeltségi rendszert vezetünk be.


A hatékonysági mutatók terén ugyanazt és ugyanolyan szinten kell teljesítenie az állami vállalatoknak, ami a magánszférában is elvárás egy cégtől?

Ha szétválasztjuk a közfeladatokat és az üzleti tevékenységet egy cégnél, utána miért várnánk el mást? Ebben a kérdésben a tanács nagyon egységesen gondolkodik. Egy gazdasági társaságnál elvárás, hogy hozza a hatékonysági mutatókat, az éves tervek is ez alapján készülnek, és a cégvezetők érdekeltségi rendszere szintén ehhez kapcsolódik.


Mi lesz a közfeladatokat ellátó vállalatokkal?

Az állami vagyon működtetése során a vagyontanács élesen el szeretné különíteni, hogy melyek a közszolgáltatások és mi a vállalkozási vagyon, tevékenység. Az előbbiből eredő kiadásokat pedig az államnak tényleges költségen kellene megtérítenie a cégek számára. A közfeladatokat ellátó vállalatok esetében két utat lát a tanács: ha egy társaság fontos közfeladatot lát el, akkor költségvetési szervvé kell alakítani. Amennyiben pedig vállalkozási formában működik tovább, akkor a szakmai irányítást és megítélést oda kell delegálni, ahol ehhez megvan a tudás, vagyis az adott minisztériumhoz, de a cégnek akkor is meg kell felelnie a hatékonysági mutatóknak, így a közfeladatokat ellátó vállalatoknál is ez lesz a tervezés és az érdekeltségi rendszer kialakításának alapja.


Mi lesz az eladhatatlan vállalatokkal?

Lehetnek olyan kisebb, nem eladható vállalatok, amelyekről a vagyontanács azt gondolja: ha akad olyan befektető, amely ezen cégek esetében vállalja a továbbműködtetési, továbbfoglalkoztatási és a fejlesztési kötelezettséget legalább tíz évig, s nem az MNV-nek kell tulajdonosi kölcsönökkel életben tartania azt, akkor ilyen befektetőnek értékesíthető egy-egy cég. Ezen esetekben nem feltétlenül a bevétel lesz a fontos a vagyontanács számára, mert nincs bevételi kényszer, így a tevékenység tovább folytatása, a foglalkoztatás kerül előtérbe a döntéseknél.


A pénznyelőkkel mi lesz?

A tanácsnak nincs szándékában olyan cégeket finanszírozni, amelyek irracionálisak.


Tehát a klasszikus, értékesítéses privatizáció mellett szóba jöhet összevonás, vagyonátadás, végelszámolás?

Természetesen.


Azért bőven van eladható vagyon. A MVM Zrt. értékesítése százmilliárdot is hozhatna az államnak, illetve az olyan cégek, amelyek egyébként is értékesíthetők, s az ingatlaneladásokból is 30 milliárdot tervezett be a költségvetés jövőre.

A stratégiában szeretnénk rögzíteni, hogy a tanácsnak nincs magánosítási kényszere, de a tanács nem privatizációellenes, amennyiben egy állami vállalatot érdemes eladni, nem zárkózik el attól. Most azonban úgy gondoljuk, hogy a vagyontanács hatéves működése alatt nem lesznek nagyobb privatizációs értékesítések.

Névjegy: Dr. Nagy János (56)

Dr. Nagy János a Debreceni Egyetem prorektora, az Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának elnöke, az MTA doktora. Immáron 32 esztendeje az egyetemen dolgozik, ahol a diplomáját szerezte, s ahol tanársegédként, majd számos vezetői pozíciót betöltve a doktori iskola vezetőjeként, több ízben rektorhelyettesként és rektorként is dolgozott.

Eddig tíz tudományos díjat és kitüntetést kapott, így például 2001-ben Szent-Györgyi Albert-, 2006-ban Széchenyi- és Oxfordban Socrates-díjat, 310 tudományos közleményt és két egyetemi tankönyvet írt, több mint egy tucat tudományos könyv és egyetemi jegyzet szerkesztője. A Debreceni Egyetem a rektorsága idején vált nyereséges intézménnyé.

Eddig tíz tudományos díjat és kitüntetést kapott, így például 2001-ben Szent-Györgyi Albert-, 2006-ban Széchenyi- és Oxfordban Socrates-díjat, 310 tudományos közleményt és két egyetemi tankönyvet írt, több mint egy tucat tudományos könyv és egyetemi jegyzet szerkesztője. A Debreceni Egyetem a rektorsága idején vált nyereséges intézménnyé.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek