Repülőterek reneszánsza

A reneszánsz évét éljük és a repülőterek is terítékre kerültek. Európa több nagyvárosában fejlesztések zajlanak, főleg azért, mert rájöttek: azok ma már nem csupán légikikötők, hanem a lokális gazdaságra is jótékonyan ható elosztó központok. A csúcstartó a londoni Heathrow, a március végén megnyíló ötös terminál gyökeresen átrendezi a logisztikát, egyúttal bizonyosan lendületet ad az üzleti életnek.

Prágában a repülőtér-üzemeltető cég magánkézbe adására készül a kormány, de előtte még túlad a CSA nemzeti légitársaságon. Ez épp a fordított menetrend ahhoz képest, amit először tervezett, és ellentétes gyakorlat a budapestivel is. Itt már két éve új szelek fújnak a repülőtéren, és a Malév mint fő üzletfél csak nemrégen az oroszoké.

Érdekes, hogy más oroszok és a kínaiak megint feltűnhetnek, hiszen európai főhadiszállást keresnek, akárcsak az amerikaiak. Egyelőre nem tiszta, hogy a prágai kabinet beengedi-e a nagy nyugati repülőtér-üzemeltetőket a pályázatra. Sokan attól tartanak ugyanis, hogy ha európai cég nyer, elsorvasztaná a vállalatot – nehogy zavarja saját köreit. Hasonló félelem volt a Budapest Airport esetén, ha mondjuk a Flughafen Wien nyert volna.

Szerencsére nem így alakult, a győztes britek hozzá is láttak a ferihegyi tervekhez, de már nem ők, hanem az új gazda, a német Hochtief kezdhette meg a nagy ívű fejlesztéseket. Sajnos máris késésben van, a bezzeg légikikötőnek számító Bécsre rákapnak a légitársaságok, Prága meg már most évi 11 millió utas fölött van, ez pont hárommillióval több, mint amennyit Ferihegyen számoltak.

Ferihegy európaizálására tehát még sokat kell várni.

Az 1-es terminál régóta kicsi, a közvetlen vasút talán soha- sem épül meg, a diszkontcégek pedig egyelőre csökkentették forgalmukat. Csak az ingatlanfejlesztők nyomulnak a környéken. Ők tudják, miért.