Jelzések

Minimális gyakorlati jelentőségű lépésekre szánta el magát éves rendes közgyűlése kapcsán a két legnagyobb hazai tőzsdei társaság. A kilátásba helyezett változtatások ennek megfelelően valószínűleg egyik vállalatcsoport megítélésében – és ezen keresztül részvényének árfolyamában – sem hoznak drámai változást.

Az OTP Bank igazgatósága által javasolt alapszabály-módosítást – amely bejelentési kötelezettséget ró a kétszázalékos tulajdoni hányadot elért befektetőkre – semmilyen aktuális fejlemény nem indokolja, hiszen jelenleg nem valószínű, hogy bármely külföldi bankcsoport az első számú hazai szereplő felvásárlásán törné a fejét. Már csak azért sem, mert az OTP-nél még javában tart a regionális bankcsoport kialakítását célzó stratégia megvalósítása, és ebben a stádiumban – a feltételezhető többletköltségek miatt – nem lenne taktikus lépés a csoport megvételének kísérlete. Valószínűleg pusztán arról lehet szó, hogy az OTP vezetői szeretnék jobban átlátni a kissé szétaprózódott tulajdonosi struktúrát, időben értesülve a viszonylag kisebb mozgolódásokról is.

Az ötszázaléknyi Mol-sajátrészvény bevonása pedig egyszerűen arra utal, hogy a cég menedzsmentje figyel az árfolyam alakulására – és ezen keresztül a részvényesek érdekeire –, hiszen a csökkenő részvényszám alapesetben automatikusan árfolyam-emelkedést okoz. Az pedig, hogy a céget kerülgető OMV befolyása a lépés által némileg megnő, jelképes változásnak tekinthető, hiszen még mindig ott a tízszázalékos szavazati plafon.

A két hazai nagyágyú persze nem unalmában alakítgatja az alapszabályt. A tervezett lépések, ha jelzésértékűek is, igen határozott üzenetet hordoznak a részvényesek számára: mégpedig azt, hogy a menedzsment árgus szemekkel figyel rájuk, bármilyen céllal is tartják maguknál a papírokat.