A pénznél több kell

A megállapítás a fejlett világra alkalmazható, ahol a nemzeti termékből való részesedés már elérte azt a szintet, amelyből elfogadható gyógyítást lehet garantálni. A pénz és az élettartam közötti összefüggés a szegény országokban azonban nyilvánvaló, hiszen pénz híján a leggyakoribb fertőző betegségek megelőzésére sem futja, ezért kirívóan magas a gyermekhalandóság szintje.
A pénz mellett azonban bonyolult rendszer-hatékonysági, életmód-, szemléleti s más tényezők is befolyásolják az egészséget. Így aztán hiába költi a legtöbbet polgárai egészségére az Egyesült Államok, náluk a legnagyobb az elkerülhető okok miatti halálozás.
Magyarország a fejlett világ részeként ugyan nem utolsó, de a világlistán hátul kullog a gyógyításra jutó közkiadásokban. Az elmúlt három év költségvetési konszolidációja tovább csökkentette az ágazat GDP-részesedését, ez közrejátszott a kórházak eladósodásában s a korábban nálunk alig ismert várólisták kialakulásában. Ám a születéskor várható élettartammal – e téren még az északi szomszédok is megelőznek – nem lehet összefüggésbe hozni, a hatás ugyanis később mérhető.
A jelenlegi GDP-ráfordítási hányad nem elég az egészségügyi intézményrendszer fenntartásához Magyarországon. Krízishelyzet van, amelyet a leendő kormánynak sürgősen kezelni kell. Többletforrás szükséges. Csínján kell bánni azonban a pénzzel, hiszen a feltétel nélküli osztogatás önmagában nem javít a lakosság egészségi állapotán. Egyszerre kell hozzálátni az intézményrendszer átalakításához, a gyógyítás hatékonyságának a növeléséhez, az orvosok, a nővérek megtartását és a betegségek megelőzését célzó programokhoz. Kemény falat.