Magánnyugdíj-szabályozás a bankadó enyhítésére

2. Versenyszabályozás. A magánnyugdíjpiacon egy torz, a befizetők rövid távú hasznára, illetve félrevezetésére építő verseny alakult ki. A pénztárak egy vagyonnal nem rendelkező ügyfél megszerzéséért is hajlandók 10-12 ezer forint jutalékot fizetni. Mivel azonban ügyfeleket csak egymás kárára tudnak elhódítani, a „kasszaturizmus” számottevő veszteségeket okoz iparági szinten, és valójában a fogyasztók érdekét sem szolgálja.

Ezen a helyzeten egy 2009 júliusától hatályos rendelet próbált segíteni egy maximum 5 000 forintos, a tag által közvetlenül fizetendő átlépési díj bevezetésével és az adminisztráció megnehezítésével. Ez azonban nem jelent kellő visszatartó erőt: az átlépők száma 2009 és 2010 első negyedéve között 90 százalékkal emelkedett. 2009-ben összesen 220 ezer tag lépett át másik pénztárba, ami egy alacsony, 10 000 forintos jutalék mellett is évi 2,2 milliárd forintos ügynöki költséget jelent iparági szinten, és ehhez még hozzá kell adni a váltással összefüggő adminisztrációs ráfordításokat.

Így aztán különösen a sok taggal rendelkező pénztáraknak érdeke lehet a befizetők rövid távú hasznára, illetve félrevezetésére építő verseny korlátozása, például az átlépési díj emelésével. Emellett a jól teljesítők számára kedvező lehet a piaci transzparencia növelése a hosszú távon gondolkodók megnyerése érdekében. Ha a PSZÁF a standard módon számított múltbeli hozamon kívül a teljesítmény előrejelzésére alkalmas kvalitatív információkat (befektetési politika, a befektetési döntésekért felelős személyek neve, vagyonkezelői díjak szerkezete és mértéke) is közzétenne egységes formátumban, akkor a fogyasztó döntése nemcsak megalapozottabb lenne, de robusztusabb is. Míg a negyedévente ingadozó historikus teljesítménymutatók szinte folyamatos váltásra ösztönöznek, addig egy jól hangzó befektetési politika inkább kitartásra bátorít átmenetileg alacsonyabb teljesítmény mellett is.

3. Bevételek. A non-profit jelleg miatt osztalékfizetésre jelenleg nincs mód. Így a haszon kivételének legfőbb csatornája általában a vagyonkezelői szerződések pénzügyi csoporton belüli odaítélése. Ennek díja jelenleg a vagyon legfeljebb 0,8 százaléka, de 2014-ig ez a mérték fokozatosan 0,4 százalékra csökken.

Szektor szinten tanácsos lehet az említett vagyonkezelői díjplafon csökkentésére halasztást kérni, hiszen ez a költségvetés hiányára nincs hatással, és a befizetők nagy része sem érezné meg. A jelenlegi vagyontömeg mellett pedig a 0,1 százalékpontos díjcsökkentési lépcsők egy éves eltolása évi 2,8 milliárd forint pluszbevételt jelentene 2014-ig.

Ezenkívül a jövedelmezőséget tovább javíthatja, ha sikerül a keresztértékesítést gátló adatvédelmi szabályokkal kapcsolatban lazítást elérni.

A szerző a Capitol Consulting Group tanácsadója