Nem lehet majd nagyot „kaszálni” rövid időn belül
Több mutató alapján valóban jól állunk, sokkal jobban, mint a válság előtt. Eltűnt például a gigászi külső hiány, amely az eladósodáshoz vezetett, elkezdett megtakarítani a lakosság, és ezúttal a kormány is viszonylag takarékos. Ha a nyugdíjvagyon elállamosításától eltekintünk, akkor lazított az idén a kormányzat, ugyanakkor minden esély megvan rá, hogy jövőre évtizedes mélypontra essen a tényleges hiány.
A gazdaság egészében is a takarékosság lesz a kulcsszó mostantól a növekedés helyett. Ha a hitelek olcsóbbá válásával visszatérünk ugyanahhoz a felelőtlen eladósodási folyamathoz, akkor garantáltan ugyanott kötünk ki, mint 2006-ban, csak idő kérdése. Sajnos eddig minden hasonló útelágazódásnál a rossz megoldást választottuk.
Mindez a mindennapokban a cégeknél időlegesen talán lassabb bővülésben testesül meg, nem lehet majd nagyot „kaszálni” rövid időn belül. De a vállalkozási kultúrának mindenképpen jót fog tenni a szemléletváltás, már amennyiben valóban bekövetkezik. Ha viszont még egy olyan évtized következik, mint amilyenen túl vagyunk, akkor az egész magyar piacgazdaságot kudarcként kell majd értékelnünk.
Egyelőre mind a két irányba mutatnak jelek. Még nem dőlt el, hogy a siker útján fogunk-e haladni, és esetleg magyar csodáról írnak majd a történelemkönyvekben pár évtized múlva. Még mindig nem látszik hajlandóság a pártfinanszírozás rendbetételére, és egy sor átláthatatlan ügy rontja a magyar vállalkozási környezetet. Másrészt viszont mintha lett volna a gondolkodásmódra hatása az elmúlt éveknek. A kérdés már csak az, hogy elérte-e a kritikus tömeget azok köre, akik hosszú távra gondolkodnak és a kiszámíthatóságot helyezik előtérbe, illetve tudja-e ezt támogatni a kormány.
