Elveszett nyugdíjvagyon
Számtalan baj forrásai voltak a magánnyugdíj-pénztárak a jelenlegi kormány szerint. Nekik volt köszönhető a notórius hiány az állami nyugdíjkasszában, a magas költségvetési deficit és persze a növekvő államadósságból is kivették a részüket. A problémát úgy oldották meg, hogy a tagságnak megengedték, hogy visszaléphessen az állami nyugdíjrendszerbe.
Az akciónak köszönhetően tavaly és tavalyelőtt összesen nagyjából 3 ezer milliárd forint került az államhoz a magánnyugdíj-pénztáraktól. Igaz, a pénz egy részét visszaadta a tagoknak reálhozam címén, egy másik része pedig még megvan az Államadósság Kezelő Központnál és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél, de 2300 milliárd forint elfogyott belőle így is.
A kormány azt ígérte, a pénzt az államadósság csökkentésére fordítják, és valóban erre is költötték a pénz nagyobbik részét. Az államadósság viszont mégsem csökkent annyival, mint amennyit elköltöttek a leendő nyugdíjasok félretett pénzéből. Mostanra a GDP bő 8 százalékának megfelelő összeg került ki az egykori nyugdíjvagyonból, a GDP-arányos államadósság viszont a pénztári vagyon átvétele és tavaly év vége között csak 4,6 százalékponttal csökkent.
Lassan két és fél éve nem nyomasztja már az államháztartást az sem, hogy a nyugdíjjárulékok egy része nem az államhoz, hanem a magánnyugdíjpénztárakhoz folyik be. Az állam azóta évente nagyjából a GDP 1,5 százalékának megfelelő többletbevételhez jut, de ennek sem látszik az eredménye, folyamatosan durva megszorításokra van szükség annak érdekében, hogy az államháztartási hiányt a tervezett szinten lehessen tartani.
A kormány ellenőröket is küldött a nyugdíjkasszákra, mert azt vélelmezi, az intézmények rosszul gazdálkodtak. A történtek után azonban azt sem ártana megvizsgálni, vajon az államosított nyugdíjvagyont nem lehetett volna-e hatékonyabban felhasználni az ország gazdasági helyzetének javítására.
