BUX 42,201.84
+2.31%
BUMIX 3,975.57
+1.32%
CETOP20 1,919.28
0.00%
OTP 10,825
+3.05%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.41%
+2.61%
-0.81%
ZWACK 17,200
0.00%
0.00%
ANY 1,645
+0.61%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
+0.49%
+0.63%
+0.46%
OPUS 193.8
+0.10%
+0.82%
+2.24%
0.00%
+2.04%
OTT1 149.2
0.00%
+1.49%
MOL 2,866
+2.36%
+2.00%
ALTEO 2,400
+2.13%
+0.93%
+1.43%
EHEP 1,660
+3.75%
-0.71%
+1.42%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.41%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
0.00%
+2.65%
-1.10%
0.00%
+2.20%
+10.89%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,220
+0.16%
0.00%
-1.92%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

A felvizezett Eb esélyei

Amikor pár perccel a magyar–norvég meccs vége előtt a válogatott megszerezte a második gólját, és az ország fociszerető része ünneplésbe kezdett, a futballszkeptikusok elkezdhették a fanyalgást: csak azért juthatunk ki, mert 24 csapatosra bővült az Európa-bajnokság mezőnye. A sportgazdaságról két nagy kérdést boncolgatnak most sokan, azonban se arra, hogy jó-e a taotámogatások rendszere, se arra, hogy a stadionépítések rendben vannak-e, nem érdemes egy sikeres selejtezősorozat alapján válaszolni. Annál inkább lehet azt vizsgálni: jó ötlet-e a 24 csapatos Eb?

Vakmerő próbálkozás volt az UEFA részéről másfélszeresére növelni a részt vevő csapatok számát, de sikeres lehet. A várható előnyök és a lehetséges hátrányok is egyértelműek: 32 helyett 51 meccs, három hét helyett egy hónap médiafelhajtás, az 54 európai válogatottból 24 részvétele – ez jó lehet a szponzoroknak és így az európai szövetségnek is. Cserébe adott a veszély is: látványosan felhígulhat a mezőny, a gyengébb csapatok miatt visszaeshet a nézők lelkesedése.

Az UEFA úgy lépett, hogy volt alkalma tesztelni a hatásokat mások példáján is. Amikor a FIFA 1998-ban a világbajnokságok mezőnyét 24-ről 32 csapatosra bővítette, a felhígulás csak kisebb problémát jelentett, a marketingbevételek pedig töretlenül emelkedtek. Az elmúlt vb-k adatai rácáfolnak sok várakozásra: a nézettséget a kevésbé népszerű kiscsapatok száma alig befolyásolja. Szinte csak az számít, hogy munkaidőn túl, de még olyankor van-e az adott meccs, amikor sokan vannak ébren. Márpedig az Eb-n ez nem lesz probléma. A tavalyi vb-n Európa-szerte csak azoknál a csoportmeccseknél mértek jelentősen alacsonyabb nézettséget, amelyeket itteni idő szerint éjfélkor rendeztek. Az M1-en a csoportkör este kilenckor kezdődő meccsein átlagosan 821 ezres nézettséget mértek, az éjfél és hajnal 2 óra közt lejátszottaknál már csak 234 ezrest; nem mintha ez rossz adat volna abban az idősávban.

Saját magán is kipróbálhatta az UEFA, mennyire működőképes a mezőny felvizezése. Klubszinten hat éve működik, amit most a válogatottaknál is bevezetnek: minden eddiginél több csapatot engednek be a Bajnokok Ligája és az Európa Liga selejtezőibe, és több középcsapatnak adnak esélyt a bejutásra. 2009-ben szakítottak azzal a felfogással, hogy a BL csak a legerősebbek kupája legyen, azóta a selejtezőkben öt bejutó hely jár a gyengébb országok bajnokainak. A kísérlet sportszempontból felemás, de üzletileg nagy sikert aratott. Michel Platiniék belátták, hogy a legtöbb tévénéző az elit csapatok meccsein kívül inkább a saját országukból érkező csapatot nézi, mintsem mondjuk a portugál 2. és a belga 3. összecsapását. Ezt jól láthattuk Magyarországon is: az új rendszer első évében a Debrecen bejutott a BL-be, az anyagi siker pedig úgy is jelentős lett, hogy hazai pálya helyett a Puskás stadionban kellett játszania, és nulla ponttal zárt. Ahelyett, hogy a hét egyik meccseként egy erős és egy középcsapat mérkőzését nézték volna pár tízezren, tévés nézettségi rekordok, három telt házas meccs, 7,1 millió euró bevétel az UEFA jogdíjaiból érkező prémiumból és megnövekedett szponzori figyelem volt a mérleg. Minden évben van öt ország, ahol a bajnokkal ugyanez megtörténik, az UEFA pedig elégedetten kötheti meg az egyre nagyobb összegű szponzori és a háromévenként megújított tévés szerződéseit.

Platiniék még egy váratlant húztak: eddig senkinek nem jutott eszébe előre meghatározni a meccsek sorrendjét. Az Eb első fordulójában a csoportok két gyengébb csapata játszik egymással, majd a két erősebb. Képzeljük csak el, mi lenne itt, ha az első meccsen megvernénk mondjuk Albániát, és lenne esély a 16-ba jutásra! Mivel a hat csoportharmadikból négy továbbjut, több gyengébb csapatnak az első meccs után reális esélye lesz a továbbjutásra, a két erősebb meccsének a vesztese pedig aggódhat. Az esély, valamint az aggódás pedig az UEFA számára ugyanazt jelenti: érdeklődést, nézettséget, még jobb pozíciókat a szerződések megkötésénél.

A következő bátor lépés az UEFA-tól a 2020-as Eb szétszedése. Az Európa-bajnokságot akkor már fizikailag is minél többekhez próbálják közel vinni, Európa 13 országában tartanak majd meccseket. A kérdés az: hol a határ, amelyen túl már nincs meg az Eb ünnephangulata, a minőségi focival együtt. Egyelőre úgy tűnik, sok várakozással ellentétben közel sem járnak ehhez a határhoz.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek