Saját magán is kipróbálhatta az UEFA, mennyire működőképes a mezőny felvizezése. Klubszinten hat éve működik, amit most a válogatottaknál is bevezetnek: minden eddiginél több csapatot engednek be a Bajnokok Ligája és az Európa Liga selejtezőibe, és több középcsapatnak adnak esélyt a bejutásra. 2009-ben szakítottak azzal a felfogással, hogy a BL csak a legerősebbek kupája legyen, azóta a selejtezőkben öt bejutó hely jár a gyengébb országok bajnokainak. A kísérlet sportszempontból felemás, de üzletileg nagy sikert aratott. Michel Platiniék belátták, hogy a legtöbb tévénéző az elit csapatok meccsein kívül inkább a saját országukból érkező csapatot nézi, mintsem mondjuk a portugál 2. és a belga 3. összecsapását. Ezt jól láthattuk Magyarországon is: az új rendszer első évében a Debrecen bejutott a BL-be, az anyagi siker pedig úgy is jelentős lett, hogy hazai pálya helyett a Puskás stadionban kellett játszania, és nulla ponttal zárt. Ahelyett, hogy a hét egyik meccseként egy erős és egy középcsapat mérkőzését nézték volna pár tízezren, tévés nézettségi rekordok, három telt házas meccs, 7,1 millió euró bevétel az UEFA jogdíjaiból érkező prémiumból és megnövekedett szponzori figyelem volt a mérleg. Minden évben van öt ország, ahol a bajnokkal ugyanez megtörténik, az UEFA pedig elégedetten kötheti meg az egyre nagyobb összegű szponzori és a háromévenként megújított tévés szerződéseit.