A megszorítások és a strukturális reformok eurózónán belüli legújabb példáját a spanyol intézkedések jelentik. Az ország gazdasága nyolc egymást követő negyedévben bővült, az export növekedésének mértéke a német kivitel bővülésével lett egyenértékű, a munkanélküliség két év alatt egymillió fővel csökkent, valamint a beruházási ütem felgyorsult, az ipari termelés pedig az elmúlt 12 hónapban 5 százalékkal nőtt. A spanyol gazdaság fellendülése azonban nem egészen az, mint aminek látszik, és alig van bizonyíték arra, hogy az elért eredmények a megszorítások és a reformok eredményeként következtek be. Valójában a szokásos megszorításos narratíva – miszerint a költségvetés konszolidálása élénkíti az üzleti bizalmat és így a beruházásokat, valamint a munkahelyteremtést – helyett a növekedés beindulásában részben a megszorítások 2014 elejétől tartó lazítása tükröződik.