Körkép a szomszédokról
Az erősen lassuló cseh gazdaság kivételével megtartották a lendületüket a régiós gazdaságok a második negyedévben, az EU növekedési rangsorában az első nyolc helyen Ciprus kivételével kelet-közép-európai országok találhatók. A növekedés szerkezetében közös, hogy mindenhol a belső kereslet, különösen a fogyasztás húzta, egyes gazdaságokban azonban a robusztus beruházási teljesítmény is hozzájárult az élénküléshez. A dinamikus belső kereslet hatására a külkereskedelem többnyire negatívan hatott a bővülésre. Ezt a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegek némi romlása is tükrözi, ám mértéke még nem aggasztó.
A mérlegek Csehországban és hazánkban továbbra is tartós többletet mutatnak, míg Szlovákiában és Lengyelországban nagyjából kiegyensúlyozottak, sőt az utóbbi esetében a rendszerváltás óta tavaly ért el először minimális szufficitet a folyó fizetési mérleg. Romániában növekszik a deficit, de mivel a gazdaság is dinamikusan bővül, a GDP-hez viszonyított aránya még elviselhető. Igaz, előbb-utóbb szükséges lehet a folyamat megállítása, mivel a növekedést is fékezi, amelynek az üteme már így is megfeleződött: a tavalyi harmadik negyedévben mért 8,4 százalék után az idei második negyedévben 4,2 százalékos bővülést ért el a román gazdaság.
A régiós országok gyorsuló fogyasztásnövekedését a régiószerte megfigyelhető bérrobbanás okozza.
Az első negyedévben az EU bérnövekedési rangsorában az első tizenegy helyen kizárólag kelet-közép-európai országok találhatók, ahol nem ritka – hazánk is közéjük tartozik – a két számjegyű emelkedés, miközben az unióban átlagosan 2,7 százalékkal mentek fel a bérek.
Az egyes országok statisztikáiból kiolvasható, hogy folytatódott a dinamikus bérnövekedés, amelyet elsősorban a teljes régióra jellemző, akut munkaerőhiány okoz. A cseh gazdaság váratlan lendületvesztését már egyértelműen ennek tulajdonítják, ugyanis a betöltetlen állások száma a legfejlettebb régiós országban a hivatalos statisztikák szerint is eléri a 310 ezret. A cseh cégek egyre nagyobb része panaszkodik, hogy nem tudnak újabb megrendeléseket felvenni, sem kapacitást bővíteni. Szlovákiában a hivatalos statisztikák 77 ezer betöltetlen állást mutattak már az év elején. A probléma azóta csak súlyosbodhatott, sőt valójában ennél nagyobb lehet a munkaerőhiány. Az ukrán vendégmunkásokat milliós nagyságrendben fogadó Lengyelországban csak az építőiparban mintegy százezerre teszik a hiányzó dolgozók számát, miközben a hazaihoz hasonló lendületben van a szektor, az uniós támogatású beruházások érdemi felfutása is a közeljövőben várható. Így a kivitelezők aggódnak, hogy nem fognak elkészülni a projektek, illetve a külföldi befektetők is odébbállhatnak, ha a munkaerőhiány miatt nem tudnak időben elkészülni az üzemek. Több nyugat-európai országban is egyre nagyobb a munkaerőhiány, egyes becslések szerint csak Németországban 1,2 millió betöltetlen állás van. Ezért a kelet-közép-európai országokban a munkaerő megtartása érdekében a következő években is élénk bérnövekedés várható, a keresetek fokozatosan közeledhetnek a nyugat-európai színvonalhoz, legalábbis vásárlóerő-paritáson, azaz figyelembe véve az árkülönbségeket.
A dinamikus gazdasági és bérnövekedés ellenére az infláció a legtöbb országban nem mutatja a túlfűtöttség jeleit, így a bérek reálértelemben is masszívan mennek felfelé. Az infláció egyedül Romániában ugrott meg jobban, de a júliusi 4,3 százalékos pénzromlás már mérséklődést jelez. Az unió legerősebb, 5 százalékos növekedését felmutató Lengyelországban az infláció júliusban csupán 1,4 százalék volt. Több régiós országban azonban – így hazánkban is – meghaladta a 3 százalékot, igaz, ezt döntően az üzemanyag- és energiaárak átmeneti megugrása okozta, ezért az infláció csillapodhat a következő hónapokban. A bérekkel – és a rekordalacsony hitelkamatokkal – összhangban a régió több országában a lakásárak meredek megugrását tapasztalták, ennek hazai üteme a hatodik leggyorsabb az unióban.
Noha a térség országainak többsége exportvezérelt, az említett folyamatok miatt egy globális válság esetén sem kell nagyobb visszaeséstől tartani. Egyelőre még a jelei sem láthatók egy esetleges globális válságnak, amely ha mégis bekövetkezne, korántsem lenne annyira súlyos, mint a tíz évvel ezelőtti. A régiós országok exportját ugyan visszavetné, de az akut munkaerőhiány, valamint az uniós támogatások továbbra is megmaradnak, legfeljebb a munkaerő egy része felszabadul, hogy más ágazatokban találjon helyet magának. A bérdinamika esetleg lassulhat, de a növekedés folytatódhat, így a fogyasztás gyarapodása legfeljebb lassúbb ütemű lenne, de feltehetően nem esne vissza. A régiós országok többségében a háztartások és a bankszektor mérlege is sokat javult, hazánkban messze a legnagyobb mértékben. A devizahitelezésből fakadó kockázatok is érdemben csökkentek, ezért pénzügyi fertőzéstől sem kell tartani az országok többségében. Azaz a térség országai, különösen a hazai gazdaság, sokkal válságállóbb lett a tíz évvel ezelőttihez képest, a külső kereslet esetleges romlását ezért a belső kereslet ellensúlyozhatja.
