Nem elég a padlógáz

A járműgyártás a magyar gazdaság egyik legfontosabb húzóágazata. Ez a szektor adja az exportunk ötödét, és mintegy 170 ezer ember megélhetését biztosítja. A kibocsátás tavaly meghaladta a 8000 milliárd forintot, és az idén újra két számjegyű növekedés várható. A növekedés az új beruházások révén hosszú távon is biztosítottnak tűnik: a BMW Debrecenben épít új gyárat, a Jaguar Budapestet választotta új fejlesztőközpontjának helyszínéül – és ezek csupán a címlapok hírei, hiszen a nagyberuházások mindig új lehetőségeket nyújtanak a kisebb beszállítóknak is.

Ahhoz azonban, hogy az autószektorban aktív hazai kis- és közepes vállalkozások ezekkel a lehetőségekkel élni tudjanak, nagyon erős mezőnnyel kell versenyezniük, és ebben a küzdelemben a digitalizáció válik a versenyképesség fő tényezőjévé. Ezen a téren a hazai kkv-k sajnos lemaradásban vannak: egy nemrégiben elvégzett, az Autopro.hu című szaklappal közös felmérésünk tanúsága szerint az autóipar magyar tulajdonú vállalkozásai kevésbé érzik fontosnak a digitalizációt, mint az ágazatban működő külföldi cégek.

Mihamarabb szemléletváltásra van tehát szükség, amit két fő változás tesz elkerülhetetlenné. Először, a beszállítói láncok egyre inkább nemzetközivé válnak, másodszor, az ágazat főszereplői mind nagyobb hangsúlyt helyeznek a digitális szolgáltatásokra. Az első állítás nemigen szorul bizonyításra, a globalizáció a világgazdaság megkerülhetetlen ténye. A második állítást kiválóan illusztrálja az Audi példája. A német gyártó nemrégiben bejelentette: 2025-re a digitális szolgáltatásokból – automata parkolás, kocsiból vásárlás stb. – 1,2 milliárd eurós profitot kíván realizálni évente. Csak hogy lássuk a nagyságrendet: ez az összeg az Audi tavalyi adózott eredményének csaknem az ötöde.

Az Audi természetesen nem kivétel. A szektor innovációinak mintegy 80 százalékát a mikroelektronikai és a szoftverújdonságok határozzák meg. Ha pedig a digitális autós szolgáltatások súlya ezen a – globális szinten több ezer milliárd dolláros – piacon ilyen mértékben nő, akkor hatalmas lehetőségek nyílhatnak meg az innovatív beszállítók előtt. Vegyük figyelembe mindehhez az elektromosautó-piac robbanásszerű bővülését is, amelyből senki sem akar kimaradni, és amely szintén új megoldások tömege előtt nyit teret. Manapság alig akad gyártó, amelynek ne lennének nagyszabású „elektromos tervei”. A trend teljesen egyértelmű: az Egyesült Államokban a luxuskategória piacvezetője már a Tesla, amely az utóbbi időben nagyjából annyi autót tudott eladni, mint másik két dobogós, a BMW és a Mercedes együtt. Ezek a változások előbb-utóbb a beszállítói láncokban is éreztetik hatásukat.

Idekapcsolódó adat, hogy egy McKin­sey-felmérés szerint az autóipari költségek 70 százaléka a beszállítói láncokra jut. Az autógyártók mindent megtesznek azért (például hadrendbe állítják a legújabb technológiai megoldásokat), hogy mind jobban menedzselhessék az ellátási láncukat, az ehhez kapcsolódó folyamatokat – mindehhez még inkább együttműködő beszállítókra van szükség.

Digitalizálni nemcsak azért érdemes, hogy a cégek hatékonyabban működjenek, vagy képesek legyenek hosszabb távon is felvenni a versenyt a közvetlen konkurenciával, hanem hogy rugalmasabban tudjanak alkalmazkodni a változó üzleti környezethez. Ehhez pedig nem elég, ha az alaptevékenység megfelel a ma kívánalmainak. Az igazán sikeres cégek azok, amelyek több lábon állnak, de legalábbis bármely pillanatban készek „új lábat növeszteni”. Ebben pedig nagy segítség, ha a céges folyamatok fundamentuma egy digitális mag, egy intelligens rendszer, amely biztos hátteret nyújt az innovációhoz és a megújuláshoz is.

Ablonczy Balázs,

az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója