A kapitalizmus utolsó esélye
Soha nem volt ennyire nyilvánvaló, hogy a globális felmelegedés következményei súlyosak és potenciálisan katasztrofálisak lehetnek az emberiség számára. Futunk ki az időből az üvegházhatású gázok csökkentése és a globális felmelegedés legalább kezelhető szintre mérséklése terén.
Ezzel szembesülve egyre többen követelnek radikális intézkedéseket. Az Egyesült Államokban a Zöld New Deal támogatói úgy gondolják, hogy Amerikának 2030-ra karbonmentes gazdasággá kellene válnia. Az Egyesült Királyságban az Extinction Rebellion mozgalom aktivistái ugyanezt követelik 2025-re. Egyre inkább teret nyer az a nézet, amely szerint a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése érdekében el kell vetni a kapitalizmust.
E radikalizmus egyre erősebb megjelenésével szemben a cégek, az üzleti csoportok és az elithez tartozó intézmények óvatosságra és megfontolt lépésekre szólítanak fel. Szerintük a karbonmentesség elérése 2030-ra nagyon költséges lenne, és az életszínvonal olyan mértékű csökkenését váltaná ki, amit a legtöbb ember nem fogadna el. Úgy vélik, az emissziócsökkentés megfizethetőbb és fokozatosabb módja jobb megközelítés lenne, és még így is elkerülhetők lennének a katasztrofális következmények.
Ezek az ellenérvek igencsak erősek.
A karbonmentes gazdaság elérésének költségei drámaian meg fognak növekedni, ha ezt nem harminc, hanem tíz éven belül szeretnénk elérni.
A termelőeszközöknél harminc év elteltével cserére van szükség, vagyis, ha ekkora időtávon belül történne meg az új technológiákra való átállás, akkor az viszonylag kis költséggel járna, viszont a tíz év alatt történő váltásnál a vállalatoknak túlzott iramban kellene leírniuk meglévő eszközeiket. A technológiai fejlődés miatt a 15 év múlva történő emissziócsökkentés jóval kisebb költséggel járna, mint most.
Az is igaz azonban, hogy a kapitalista rendszer nem tudott elég gyorsan reagálni a klímaváltozás kihívásaira, és bizonyos tekintetben a kapitalizmus akadályozta a hatékony intézkedéseket. A kockázatitőke-befektetők briliáns technológiai újításokat finanszíroznak, de emellett iparági lobbicsoportok sikeresen lépnek fel a szükséges szabályozások vagy a karbonadó ellen. Ha megfelelő intézkedéseket fogadtak volna el harminc évvel ezelőtt, akkor jó úton járnánk afelé, hogy a karbonmentes gazdaságot igen alacsony költségek mellett elérjük. Az a tény, hogy nem ez történt, részben a kapitalizmus hibája.
Emiatt most széles körű, gyors lépésekre van szükség. Minden fejlett gazdaságnak kötelezettséget kellene vállalnia a nettó zéró karbonemisszió 2050-re történő elérésére. A fejlődő gazdaságoknak legkésőbb 2060-ra kellene eljutniuk ide. Ezzel továbbra is nagymértékben ki lennénk téve a klímaváltozásnak, de klímakutatók szerint ez elégséges lenne a katasztrófa elkerüléséhez. Emellett továbbra is el lehet érni a viszonylag alacsony gazdasági költséget, ha késlekedés nélkül elfogadjuk a gyors változáshoz szükséges intézkedéseket.
Arra lenne szükség, hogy a karbonadókat elég magas szinten vezessék be, és a jövőbeli adóemeléseket is jó előre közölni kellene, hogy ezzel segítsék elő a több évtizedre szóló beruházási terveket, amelyek a nehézipar dekarbonizálásához szükségesek.
Karbonvámot is kellene használni annak érdekében, hogy megvédje a hazai ipart az azon országokból érkező importból, amelyek nem vezettek be megfelelő karbonárakat.
Ezen intézkedések egyike sem tekinthető antikapitalistának. Szükség van rájuk ahhoz, hogy a kapitalizmus erejét kihasználhassuk a probléma megoldásához. Amint bevezetik a megfelelő karbonárakat és szabályozásokat, a piaci verseny és a profitra való törekvés elő fogja mozdítani az innovációt, a méretgazdaságosságot, valamint a tanulási görbe hatása lejjebb viszi a karbonmentes technológiák költségeit.
A piacgazdaság híveit elriasztják azok a radikális hangok, amelyek szerint a kapitalizmus nem egyeztethető össze a hatékony klímavédelmi intézkedésekkel. Ha azonban a kapitalizmus védelmezői nem támogatják a nettó zéró emisszió évszázad közepi eléréséhez szükséges, jóval ambiciózusabb célok és intézkedések azonnali megalkotását, akkor nem kellene meglepődniük, ha az emberek egyre nagyobb számban vélik úgy, hogy a kapitalizmus jelenti a problémát, és nem tekinthető a megoldás részének.
Copyright: Project Syndicate, 2019
www.project-syndicate.org
