Az év első három hónapjában 2 százalékkal bővült hazánk gazdasági teljesítménye az előző negyedév óta, ami az ennél pesszimistább prognózisok tükrében és uniós összehasonlításban is kedvező. Ez az eredmény különösen figyelemreméltó akkor, amikor a pandémia harmadik hulláma az eddigi legintenzívebb közegészségügyi próbatétel elé állította az országot.
2020 tavaszán még nehezen volt becsülhető, hogy a Covid–19-járvány miatt mekkora fenyegetettséggel nézünk szembe, és látótávolságon kívül volt a védettség lehetőségét kínáló vakcinák kifejlesztése is.
A cél akkor az volt, hogy az Olaszországban megtapasztalt sokkoló eseményeket ne éljük át hazánkban is, ezért a járvány terjedését szigorú szabályozással és ennek nyomán a gazdaság egyes területeinek korlátozásával, esetenként leállítása árán sikerült mérsékelni. Amit akkor a személyes kapcsolatok minimalizálása biztosított, azt idén tavasszal – lényegesen enyhébb általános megszorítások mellett – a felkészült egészségügyi ellátás, a vállalkozások és intézmények járványügyi protokollja és az egyre növekvő átoltottság. Ezért ekkor nem volt szükség a gazdaság tavalyihoz hasonló mértékű leállítására.
Az idejében meghozott védelmi intézkedések sikere a járványt megelőző időszak miatt erős alapokkal rendelkező hazai gazdaság eredményeiben is nyomon követhető.
A bruttó hazai termék volumene – negyedéves bázison tekintve – a tavalyi második fél évben már növekedésbe fordult, és az idén március végén tetőző harmadik hullám idején a várakozásokra rácáfolva 2 százalékkal bővült. Növekedéséhez a termelési oldalon leginkább az ipar, ezen belül a feldolgozóipari ágazatok közül a villamosberendezés-gyártás növekedése járult hozzá, míg a felhasználási oldalon a külkereskedelem növelte a gazdasági teljesítményt.
Az ipar egyike azoknak a területeknek, amelyek a korlátozó intézkedések enyhítése után viszonylag hamar ledolgozták a járvány okozta visszaesést.
Idén február–márciusra az ipar már jóval meghaladta a járvány előtti kibocsátási szintet, a meghatározó ipari területek közül már csak az élelmiszeripar és a járműipar maradt el a 2020. februári szinttől. Az egyik legintenzívebben bővülő ágazat az elektromos járművek akkumulátorainak gyártását is magában foglaló villamosberendezés-gyártás volt, amely közel 4 tizedével bővült.
A makrogazdasági folyamatok jövőbeni változását meghatározza a fejlesztések alakulása, ezek felfutása a gazdasági újraindítás időszakában különösen fontos.
2021 első negyedévében folytatódott az előző negyedévben tapasztalt növekedés, a fejlesztések volumene 2,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az élénkülést az előző negyedévhez hasonlóan ismét a költségvetés és a háztartások növekvő aktivitása okozta, miközben a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkentek. A fenntartható szempontjából kritikusnak számítanak a legalább 50 főt foglalkoztató cégek által létrehozott új termelő-szolgáltató kapacitások – e vállalkozások körében a beruházások még 6,3 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A gazdaság újraindítása és dinamikus növekedési pályára való visszaállítása érdekében számos törekvés segíti a járvány idején nehéz helyzetbe került vállalkozásokat, például a nagyvállalati beruházási támogatás, a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program, a Modern mintaüzemek program, a jegybanki Növekedési hitelprogram hajrá! konstrukció és több további hitel- és garanciaprogram, a 2021–27‑es időszak most induló uniós pályázati programjai vagy a mindezek közötti eligazodást érdemben segítő megújult vállalkozói információs portál.
A magas arányú átoltottságnak köszönhetően, a járvány harmadik hullámának lecsengésével és az egyre szélesebb körű – uniós kitekintésben az átlagnál valamivel korábbi – nyitással párhuzamosan a várakozások szerint felerősödnek az elmúlt hónapok kedvező folyamatai, újraindulhat a turizmus és a vendéglátás, és a hazai gazdaság visszatérhet a járványt megelőző időszakra jellemző növekedési pályára.
