Az elmúlt évben számtalanszor találkoztam azzal a megállapítással, amely szerint a járványhelyzet nyertesei az online kiskereskedelmi piac szereplői, köztük az FMCG- (Fast-Moving Consumer Goods – gyorsan forgó fogyasztási cikkek) kereskedők és a webáruházak. Ezzel nehéz is lenne vitatkozni. A járványügyi korlátozások minden eddiginél több vásárlót tereltek az online felületekre, így az e-kereskedelem elmúlt évtizedben megfigyelhető, fokozatos, de kitartó bővülése 2020 tavasza után meredeken felívelt.
Saját adataink szerint például a házhoz szállítások száma a pandémia harmadik hulláma idején több mint duplájára nőtt a járványt megelőző időszakhoz képest.
A vásárlói igények ilyen látványos megugrása mindenképpen örömteli trend az említett piaci szereplők szempontjából. Azonban sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, hogy mekkora kihívásokkal járt sokuk számára ez a viharos gyorsasággal bekövetkezett átalakulás.
A fogyasztók egyik napról a másikra álltak át az üzletek, éttermek személyes felkereséséről az online rendelésekre.
Ezzel egyidejűleg fokozódott a nyomás a kiszállítási idő csökkentésére: a tartós fogyasztási cikkek és élelmiszerek rendelésekor már nem napokban, hanem órákban számolják a várható kézbesítési időt, a meleg ételek esetén pedig nem ritkák a félórán belüli házhoz szállítások. Vagyis jóval több rendelést kell teljesíteni, a korábbinál egyre szűkebb határidőkkel.
A helyzetet tovább bonyolította, hogy az elmúlt egy éven belül is sokat változtak a fogyasztói szokások. A járvány első hullámát a rendelések számának 25 százalékos növekedése mellett még a pánikszerű felvásárlási láz jellemezte: a vásárlók igyekeztek minél nagyobb mennyiségeket felhalmozni az élelmiszerekből. A második és a harmadik korlátozás idején még többen és gyakrabban kértek házhoz szállítást, ekkor a rendelések száma az első hullámhoz képest is további 43 százalékkal nőtt, de a rendelt mennyiségek már normalizálódtak. A fogyasztók ekkorra egyrészt felismerték, hogy a felhalmozás szükségtelen, másrészt megszerették az online rendelés kínálta kényelmet. A vállalatoknak tehát ezekhez a gyorsan változó elvárásokhoz is igazodniuk kellett.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a házhoz szállítások fellendülésének környezeti vonatkozásait sem. A rendelések számának emelkedésével együtt nőtt az utakon a futárfeladatokat teljesítő járművek száma, ami a levegő minőségét és a közúti forgalmat egyaránt befolyásolja.
A házhoz szállítások legköltségesebb és legproblémásabb szakasza általában az utolsó másfél-két kilométer,
ennek okai a forgalmi akadályok, a parkolási problémák és – elsősorban a sűrűn lakott területeken – a szállítási feladatok párhuzamos teljesítéséből fakadóan a feleslegesen megtett utak.
Tapasztalataink szerint ez a fajta környezetterhelés kiváló eredménnyel csökkenthető az úgynevezett last mile alapelv érvényesítésével, vagyis a szállítási feladatok összehangolásával. Ez a feleslegesen megtett utak kiküszöbölésének köszönhetően a költségek racionalizálásához is hozzájárul. Alapja az okos logisztika, amely a különböző adatok, a rendelések, a közúti forgalmi információk, valamint a futárok aktuális helyzetének és feladatainak összehangolt koordinálásával működtethető. Ezt az olyan innovatív platformok teszik lehetővé, amelyek a mesterséges intelligenciára, adatvezérelt megoldásokra támaszkodnak.
A technológia, valamint az alkalmazásához szükséges know-how az erre szakosodott logisztikai szolgáltatókon keresztül érhető el a vállalatok számára.
Az egyik napról a másikra megjelenő kihívásokat sokan először a saját kapacitásaikra és munkatársaikra támaszkodva próbálták kezelni. Ez olyan, nem várt nehézségekkel járt, mint a rendelések összehangolása, az adatrögzítési és elemzési feladatok ellátása, az új munkatársak felvétele és betanítása vagy a járműpark bővítése. Ezt felismerve ma már egyre több cég dönt a szállítási feladatok kiszervezése mellett, ami a házhoz szállítási boom minden érintettje számára hasznos tendencia: a vállalkozások költségeket és értékes munkaórákat takaríthatnak meg, s egyben fontos adatokhoz juthatnak a fogyasztói preferenciák alakulásáról.
A vásárlók hamarabb megkaphatják a megrendelt termékeket, és csökken a szállítási feladatok teljesítésével járó közúti forgalom, ami hozzájárul a városi levegő minőségének javításához is.
De mit hoz a holnap? A jövőbe tekintve azt látjuk, hogy az okoslogisztika további fejlődése ennél is látványosabb eredményeket tartogat: a házhoz szállítás a mostaninál is gyorsabbá és pontosabbá válik majd, az adatvezérelt megoldások pedig a vállalati döntéshozatali eljárásokban is új perspektívákat nyitnak, hiszen a vásárlói igények alakulása valós időben válik nyomon követhetővé. A kiskereskedelmi szereplők kisebb üzletek sűrűbb hálózatának kialakításával, illetve az úgynevezett dark store-ok telepítésével járulhatnak majd hozzá a szállítási távolságok csökkentéséhez, ezzel is segítve az utolsó két kilométer elv érvényesítését.
Dr. Sáfár Károly, a DoDo Hungary ügyvezető igazgatója
