Válság előtti szinten a munkaerőpiac, vagy mégsem?
A munkaerőpiaci hírek szerint a nyár végére a magyar piac teljesen helyreállt, újra akut a munkaerőhiány, emelkednek a bérek, csúcson a foglalkoztatottság. A nyitási lehetőséggel párhuzamosan láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, újra emelkedik a betöltetlen álláshelyek száma, jelenleg 49 ezer embert keresnek a versenyszférában. Várakozásunk szerint idén 4,0 százalék, jövőre pedig 3,3 százalék lehet a munkanélküliség. A gyors helyreállás ellenére azonban még látszanak utóhatások, amelyek a munkanélküliségi ráta válság előttinél magasabb szintjében is jelentkeznek. Néhány szektor, a többi közt a külföldiek keresletére építő budapesti turizmus teljes helyreállása még várat magára.
Több elérhető statisztikát megvizsgálva például a KSH legalább az öt főt foglalkoztatók intézményi statisztikái alapján megnézhetjük, hogy a főbb iparágakban hogyan változott a foglalkoztatotti létszám augusztusban 2019 augusztusához képest.
A mezőgazdaságban 70 ezren dolgoznak a válság előtti 74 ezerrel szemben, a feldolgozóiparban 705 ezren a 2 évvel korábbi 707 ezer után, a kereskedelemben 399 ezren, ugyanannyian, mint 2019-ben, a logisztikában 215 ezren, ami 4 ezerrel kevesebb, mint két éve, a vendéglátásban pedig 111 ezren, szemben a korábbi 120 ezerrel.
Ebben a szektorban 2020 augusztusában csak 101 ezer volt a létszám. Kiemelkedik az építőipar, ahol a folyamatos növekedéssel már 378 ezer a teljes létszám, míg a 2008 előtti csúcsévben is csak 330 ezer volt. IT-területen 107 ezren dolgoztak a korábbi 91 ezerrel szemben, tudományos-műszaki tevékenységet 136 ezren végeztek 9 ezres növekedéssel. Adminisztratív területen ugyanannyian dolgoztak, az oktatásban 4 ezerrel, 290 ezerre nőtt a létszám, az egészségügyben pedig 126 ezren voltak a 123 ezer után. A legnagyobb hazai álláskeresési portál szeptemberi adatai némileg más képet mutatnak jelenleg (miután 86 százalékos hirdetésszám-növekedést mértek idén szeptemberben). Országosan a szakterületenként feladott hirdetések növekedéséből kirajzolódik, hogy a vendéglátás-idegenforgalom hirdetéseinek száma emelkedett a legjobban, amelyet az üzleti szolgáltató központok, a HR, a marketing, média és a PR, valamint az adminisztratív állások követnek.
Ezek az adatok jól mutatnak egyfajta struktúraváltást a magyar gazdaságban, amelyben a magas hozzáadott értékű IT-, műszaki, üzleti szolgáltatások felé tolódnak el az álláslehetőségek – plusz az építőipar megállíthatatlan bővülése –, ami pozitív jel a magyar gazdaság hosszú távú fundamentumait tekintve.
A munkaerő-keresletből eredő bérnyomást is vizsgálva ágazati bontásban átlag feletti növekedést láttunk augusztusban a pénzügyi szektorban, az ingatlanügyletek alágban, kiugró volt a növekedés az egészségügyben, illetve a művészet-szórakozás területén. Ugyanakkor átlag alatti volt a keresetek bővülése az energiaszektorban, a logisztikában, a vendéglátásban és az oktatásban, míg a többi iparágban átlag körüli a növekedés, így a legutolsó havi adat egyelőre csak részben támasztja alá a fenti tendenciákat.
Azonban a januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és a 260 ezer forintra emelkedő bérminimum miatt, illetve a cserébe 4 százalékkal csökkenő szochó segítségével szinte a teljes bérskála érdemben feljebb fog tolódni a jövő évben, és masszívan két számjegyű lehet az átlagbér emelkedése, így ez érdemi segítséget nyújthat a cégeknek az összeurópai bérversenyben.
Érdemes néhány szót ejteni a munkaerőhiány pozitív hatásairól is. Ahogy a folyamatos minimálbér-emelés, úgy a munkaerőhiány is egyfajta „gazdaságfejlesztési eszköz”, mert a hazai vállalatok egyre hatékonyabb termelésre kénytelenek átállni, egyre hatékonyabban szervezik meg az egyre kevésbé rendelkezésre álló munkaerő feladatait, gépesítenek, technológiai és IT-fejlesztéseket hajtanak végre, és automatizálják a nagyon alacsony hozzáadott értékű munkaköröket. Ezek mind a magyar gazdaság termelékenységének gyors növekedését segítik elő, amely előfeltétele a magasabb béreknek is, és amelynek eddigi elmaradása évtizedes, nem múló problémája a magyar gazdaságnak, főként a kkv-szektorban.
