Az elmúlt hét legnagyobb visszhangot kiváltó intézkedése az árstop bevezetése volt hat termék esetében, amit a kormány a koronavírus-járvány miatt fokozódó inflációs nyomás visszaszorításával indokolt. Feltehetően nincs olyan magyar háztartás, amelyet a lépés ne érintene, ugyanakkor az eltérő jövedelmi helyzet és fogyasztási szerkezet miatt vannak olyanok, amelyek többet profitálnak az árstopból.
A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es Háztartási költségvetési és életkörülmény-adatfelvételének (HKÉF) adatai szerint
egy átlagos magyar háztartás cukorra, étolajra, normál és magas zsírtartalmú tejre, baromfihúsra, sertéshúsra és lisztre átlagosan 137,9 ezer forintot költött, egy főre vetítve 66,8 ezer forintot.
A hat termék súlya ezzel a vásárolt termékeken belül 5,1 százalék volt, míg az élelmiszereken belül 18,2 százalék. Fontos azonban kiemelni, hogy a HKÉF-ben szereplő termékkörök az árstoppal érintett termékeknél szélesebb kategóriát ölelnek fel, vagyis az intézkedés hatása az itt jelzettnél valamivel kisebb lehet.
Mivel a fogyasztás szerkezetét elsősorban a jövedelem befolyásolja, ezért érdemes elsőként jövedelmi decilisenként megvizsgálni, mely csoportokat érint leginkább az árstop. A legalsó két decilisben a hat termék a vásárolt fogyasztás csaknem 6,6 százalékát adta 2019-ben, míg a legfelső decilisben csupán 3,2 százalékát.
Vagyis a legszegényebbek fogyasztási kosarában kétszer akkora volt a súlyuk ezeknek a termékeknek, mint a leggazdagabb 10 százalék esetében.
Az eltérő jövedelemszint miatt egy főre vetítve a vagyonosabb rétegek költöttek többet ezekre a termékekre 2019-ben: a legfelső decilisben átlagosan 78,7 ezer forintot, míg a legalsó két decilisben 37,4, illetve 47,1 ezer forintot. A termékekre fordított kiadás összege ugyanakkor nem emelkedik egyenletesen a jövedelemszint növekedésével. A legfelső három decilis esetében már stagnált, 79 ezer forinton, vagyis az árcsökkenés a magasabb jövedelmi kategóriákban nem fogja a fogyasztás növekedését eredményezni. Itt a fogyasztók az árcsökkenés miatt megtakarított összeget vélhetően más termékek fogyasztására költik majd el, ezt nevezi a mikroökonómia jövedelmi hatásnak. Az alsóbb decilisekben ezzel szemben az árcsökkenés a fogyasztás emelkedését vonhatja maga után. Ezt nevezzük helyettesítési hatásnak: az árcsökkenés miatt a fogyasztók a termékek közeli helyettesítőinek fogyasztását mérsékelik majd az árstoppal érintett termékek javára.
Más szociodemográfiai jellemzőket vizsgálva is láthatók eltérések a különböző háztartások között, bár ezek esetében a különbség oka nagyobb részben az eltérő jövedelmi viszonyokra vezethető vissza.
Településtípus szerint a községekben a legnagyobb a hat termék súlya a fogyasztáson belül, 6,6 százalék, míg Budapesten csupán 3,1 százalék.
Egy főre vetítve: míg egy községbeli háztartás 2019-ben 77,1 ezer forintot fordított átlagosan ezekre a termékekre, addig egy budapesti háztartás csupán 54,3 ezer forintot, a többi városban pedig 66 ezer forintot költöttek rájuk. Korösszetétel szerint a csak idősek (legalább 60 évesek) által fenntartott háztartások számára nyújtja a legnagyobb segítséget a hat termék árstopja, itt a vásárolt fogyasztáson belüli arányuk 5,8 százalékos volt, az egy főre jutó fogyasztás pedig 82,5 ezer forint. Ezzel szemben a csak fiatalokból (30 év alattiak) álló háztartásokban a hat termék súlya mindössze 3,6 százalék volt, az egy főre jutó fogyasztás pedig átlagosan 51,5 ezer forint. Ha a háztartásokat aszerint csoportosítjuk, hogy van-e a tagok között 14 éven aluli gyerek vagy nincs, akkor a hat termék fogyasztási súlyát illetően nincs érdemi eltérés (4,8, illetve 5,2 százalék).
Összességében tehát az látható, hogy a bejelentett árstop várhatóan inkább az alacsonyabb jövedelmű háztartások helyzetét javítja majd. Körükben az alapvető élelmiszerek vásárlása sokkal nagyobb súlyt képvisel a fogyasztói kosáron belül, így az áremelkedésnek is jobban ki vannak téve.
