Befolyásolhatja-e a háború a szerződések teljesítését?

Az utóbbi években a gazdasági szereplők a koronavírus-járvány hatására megismerkedtek a vis maior fogalmával. A járvány kezdetén az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy a kialakult helyzet nyomán kell-e teljesíteni az egyes szerződéseket. Most a kérdés abban a kontextusban merül fel, hogy az Ukrajnában zajló háború és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók alapot adhatnak-e a szerződések alól való „szabadulásra”. A rövid válasz az, hogy igen, de csak abban az esetben, ha közvetlen okozati összefüggés áll fenn, illetve ha a következmények észszerű intézkedésekkel sem elháríthatók, és a szerződés megkötésekor a vis maior nem volt előrelátható.

Mi minősül vis maiornak?

A szerződési jog egyik alapelve, hogy a szerződéses kötelezettségeket teljesíteni kell, a kockázatvállalás a szerződések velejárója. A felek csak kivételes, külső és előre nem látható okokra hivatkozva szabadulhatnak szerződéses kötelezettségeik teljesítése alól. A bírósági gyakorlatban tipikusan vis maiornak számítanak a természeti katasztrófák, egyes meghatározott állami intézkedések, mint az import- és exporttilalmak, az embargó, a devizakorlátozások, és bizonyos politikai-társadalmi események is, mint például a háború.

Önmagában a fenti okokra hivatkozás nem mentesíti automatikusan a felet a szerződéses kötelezettségeinek teljesítése alól. Ehhez szükség van arra is, hogy a szerződéses kötelezettség teljesítésének elmaradása és a vis maior között szoros ok-okozati összefüggés álljon fenn. 

Például ha egy vállalkozás Ukrajna háborúval érintett részéről vagy Oroszországból szerezte be a szerződéses kötelezettségei teljesítéséhez szükséges árukat vagy nyersanyagokat, és ezeket a háború miatt már nem tudja onnan megvásárolni, úgy sikeresen csak akkor hivatkozhat vis maior körülményre, ha ezek máshonnan sem szerezhetők be. 

Mikor mentesül a fél a kártérítési kötelezettség alól?

A vis maior megvalósulásának következménye, hogy a teljesíteni nem tudó fél mentesül a kártérítési kötelezettség alól. Ugyanakkor lényeges hangsúlyozni, hogy mentesülésre csak akkor van lehetőség, amennyiben:

• az említett körülmény a háborúval vagy a szankciókkal közvetlen összefüggésbe hozható
• a következményei gazdaságilag észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatók, és
• az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előre látható

Ha az aktuális gazdasági változásokat nézzük, a kormány által meghatározott üzemanyagárak rögzítése is előidézhet bizonyos hátrányos változásokat. Például előfordulhat, hogy nincs elég gázolaj a benzinkúton, emiatt többször kell megállni tankolni, így időveszteségek merülnek fel. Ezekben az esetekben a hátrányos változás bekövetkezése adott esetben alkalmas lehet arra, hogy a fuvarozók a késedelmüket kimentsék. Mindazonáltal a kimentés fenti feltételeire – különösen az előre láthatatlanságra – tekintettel csak az intézkedések bevezetése előtt megkötött szerződések esetén van lehetőség. 

A piaci változásokkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a Bécsi Vételi Egyezményhez kapcsolódó joggyakorlat még nem volt olyan döntés, amely a száz százalék alatti piaci árváltozást vis maior eseménynek tekintette volna.

Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a szerződésben kikötött teljesítési határidő elmulasztása önmagában nem jár a teljesítés lehetetlenné válásával. Ilyenkor a késedelem, illetve a késedelmi kötbér jogkövetkezményei alkalmazandók. Ha azonban a teljesítés a szerződéses kötelezettség jellege miatt van határidőhöz kötve – például egy menyasszonyi ruha megvarrása –, úgy a határidő elmulasztása a teljesítés lehetetlenné válását idézi elő, ami a szerződés megszűnéséhez vezet.

Mikor szünteti meg a vis maior a szerződést?

A bírósági joggyakorlat alapján a szerződés abban az esetben szűnik meg, ha a vis maior körülmény nem csupán késedelmet idéz elő, hanem lehetetlenné teszi a teljesítést. Amennyiben a lehetetlenülés egyúttal kárt is okoz, a kártérítési felelősség aszerint alakul, hogy mi okozta a teljesítés lehetetlenné válását. Abban az esetben, ha a körülmények mérlegelése alapján a vis maior esemény az oka, úgy egyik félt sem terheli kártérítési felelősség a szerződés megszűnése miatt. 

Jó példa erre az esetkörre az EU által egyes termékekre bevezetett kiviteli és behozatali tilalom: ha ezek a jogszabályok egy már megkötött szerződés teljesítését lehetetlenítik el, úgy a szerződés megszűnik, és a felek nem tartoznak egymásnak kártérítéssel.

A teljesítés vis maior esemény miatti nehezebbé válása nem eredményezi automatikusan a szerződés megszűnését. A kötelezettnek ilyen körülmények között is teljesítenie kell a szerződésben vállaltakat. Tapasztalataink szerint ebben az esetben megoldás lehet, ha a felek közös megegyezéssel módosítják a szerződést a kötelezett helyzetének segítése érdekében. 

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a koronavírus-járvány hatására a szerződő felek nagyobb hangsúlyt fektetnek a szerződésekben a vis maior helyzetek kezelésének szabályozására. Véleményünk szerint a háború és annak következményei még tovább erősítik ezt a tendenciát, és a jövőben még fontosabbá fog válni, hogy a szerződő felek a megállapodásaikban kitérjenek a vis maior eseményekre is.