2021 végén a kamatstop bevezetése egyértelművé tette, hogy a kormány szándéka a háztartások, a lakosság megvédése a magasabb kamatszint okozta nagyobb törlesztőrészletektől, mivel azokra így nem az aktuális, döntően Bubor (bankközi) kamatok vonatkoznak, hanem a 2021. október 27-i állapotnak megfelelő referenciakamatok. 

A jelenlegi helyzetet érdemes lehet összevetni a 2014-ben elénk táruló képpel. A lakossági, elsősorban jelzáloghiteleknél az árfolyamkockázat fedezetlensége miatt a gyengébb forintárfolyam magasabb törlesztőrészleteket és hiteltartozást indukált. A 2014-ben eldöntött forintosítás révén az alapvetően hosszú kamatperiódusú devizahitelek forinthitelekké átváltása után rövidebb, jellemzően három hónapos kamatperiódusú hitelekké alakultak.

kamatemelés, százalék, mnb, Illustration of businessman with percentage sign climbing on bar graph representing rise in interest. (Photo by FANATIC STUDIO / SCIENCE PHOTO L / FST / Science Photo Library via AFP)
Fotó: FANATIC STUDIO / Science Photo Library via AFP

Ez pedig a későbbiekben sűrűbben változó kamatozású hitelt jelentett a hiteladósok számára. A kamatkockázat tehát megmaradt, és a csökkenő kamatkörnyezetben a lakosság még profitált is belőle, hiszen sokáig egyre alacsonyabb törlesztőrészletekkel szembesült. A jegybank az alacsony kamatkörnyezetben többször felhívta az adósok figyelmét, hogy az alacsony kamatkörnyezet a futamidő egészében nyilván nem marad fenn, ezért a fix kamatozású hitelek felé terelte őket. Ez meg is mutatkozik abban, hogy a lakosság 99 százalékban hosszabb, minimum 5 éves kamatperiódusú új hitelt vett fel. Ez dicséretes, és a lakosság pénzügyi tudatosságát is mutatja a jegybanki figyelemfelhívásra adott válaszként. Értelemszerűen megmaradt azonban a korábban említett régi hitelállomány rövid kamatperiódusa, azaz a kamatkockázat a régi hitelállományon jelentős. A bankok csak részben fordították figyelmüket erre, inkább az új hitel nyújtásában voltak érdekeltek. A lakosságnak pedig elenyésző része alakította át a változó kamatozású hitelét rögzítetté, vagy hosszabbította annak kamatperiódusát.

A lakosság sokkal szembeni ellenálló képességét vizsgálva megállapítható, hogy az emelkedő kamatkörnyezet egy jóval kedvezőbb helyzetben találta őket. Számos jobb makrogazdasági adat mellett például a lakosság megtakarításai jelentősen magasabbak, mint voltak 2014-ben. A háztartások 2021 végén átlagosan 2,04 millió forint bankbetéttel és készpénzzel rendelkeznek, ami majdnem 1 millió forinttal több, mint 7 évvel ezelőtt. A nettó pénzügyi vagyonuk pedig átlagosan 2,9 millió forintról 6,3 millió forintra emelkedett.

 

Ha a BIS (Bank for International Settlements) és az EBA (European Banking Authority) által közzétett, lakosságnak nyújtott hitelek/GDP és a nem teljesítő hitelek (NPL) országonkénti adatait elemezzük, akkor megállapítható, hogy Magyarországon csökkent második legnagyobb mértékben (19,4-ről 5,6 százalékra) 2014 és 2019 között a nem teljesítő hitelek aránya (NPL). Továbbá az is látszik, hogy a lakossági hitelek-GDP arány Magyarországon a 7. legnagyobb mértékben csökkent ebben az időszakban (a GDP 25,6 százalékáról 18,5 százalékra).  

A lakosság sokkal szembeni ellenálló képessége a vizsgált időszakban tehát nőtt, amely folyamat a háztartások nettó pénzügyi vagyonának jelentős emelkedésével és a nem teljesítő lakossági hitelek arányának csökkenésével mutatható ki. Fontos kiemelni azonban két további vizsgálati megközelítést: az egyik az infláció, amelynek mértéke 2022 áprilisában már 9,5 százalékos volt. A magas inflációs környezetben a lakossági megtakarítások értéke erodálódik. A sokkal szembeni ellenálló képesség tehát nemcsak abban mutatkozik meg, hogy a lakosság mennyire képes a kamatstop után a hiteleinek kifizetésére, hanem abban is, hogy miképpen alakul a megtakarításainak reálértéke. A másik aspektusa az, hogy a fenti elemzési értékek átlagok, így fontos a jövedelemegyenlőtlenségek vizsgálata az egyes háztartások (típusok) szintjén is.