Május 17-én jelent meg az Eurostat legfrissebb, a legfontosabb gazdasági adatokat bemutató elemzése. A legtöbb adat 2020. januártól 2022. márciusig negyedéves vagy havi bontásban áll rendelkezésre. Összehasonlításra pedig az előző időszakkal, hónappal vagy negyedévvel van lehetőség. A szokásos mutatókon kívül ebben a jelentésben először szerepel az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagysága, amely – tekintettel a gazdaságok beindulására – növekedést mutat.
A mutatók viszont azt bizonyítják, hogy bár az EU gazdasága növekedési pályára lépett, a növekedés üteme ismét lassul. Ezt érzékelteti, hogy az üzleti és a lakossági bizalom gyengülőben van. Országonként eltérő módon, de ismét gyengélkedik az ipar, amit elsősorban a háború miatt újra növekvő beszerzési gondok okoznak. Fontos adat a továbbra is magas halálozás, bár ezen a területen is javulás mutatkozik. Fel kell figyelni azonban arra, hogy valamennyi adat esetén jelentős különbségek vannak az egyes tagországok között. A továbbiakban a vizsgált 28 mutatóból a V4- országok helyzetének jellemzésére a legfontosabb 11 mutatót elemezzük és hasonlítjuk össze az EU-s átlagértékkel és más országok adataival.
1. A negyedéves változása
2022 első negyedévében az előző negyedévhez mérve a legmagasabb GDP-növekedés Lengyelországban volt, 2,4 százalékos értékkel. Ezt követte a magyar 2,1 százalékos növekedés. A cseh érték 0,7 százalék, és a szlovák, az EU-s átlaggal egyezően, csupán 0,4 százalék. Érdemes felfigyelni arra, hogy a magyar gazdaság szempontjából különösen fontos német gazdasági bővülés mindössze 0,2 százalékot ért el. De vannak recessziós jelek is: például a dán GDP 0,1 százalékkal, az olasz 0,2 százalékkal szűkült.
2. Az ipar
A GDP alakulása szempontjából különösen fontosak az ipari adatok. Ez év februárjáról márciusra feltűnően gyenge teljesítményt, 5,3 százalékos romlást látunk Szlovákiában, és 5 százalékosat Németországban. A magyar érték 0,1 százalékkal csökkent. Csehországban ugyanakkor 2,6, Lengyelországban pedig 2 százalékos iparitermelés-bővülés következett be. Az ipar gyengélkedése összefügg az alapanyagok, részegységek és az energia beszerzésének növekvő nehézségeivel, valamint az elszaladó árakkal. A rossz német ipari adat számunkra különösen figyelmeztető, hiszen a magyar ipar szoros kapcsolatban van a némettel.
3. Az építőipar
Márciusban februárhoz viszonyítva több országban is romlott az építőipar teljesítménye: Csehországban például 3,6, Magyarországon 5,7, Szlovákiában 0,2 százalékkal. A V4-eken belül egyedül a lengyel érték javult: 5,1 százalékkal. A belga érték 2,2, a francia 1,7, a szlovén 7,8, a spanyol 1,2, a holland 0,1 százalékkal esett vissza. Mivel még nincs meg minden ország adata, ezért EU-s átlagérték sem áll rendelkezésre. Azonban az építőipari tevékenység általános gyengülése újabb gazdasági problémák jelentkezésének valószínű tünete.
4. Az új cégek létrejötte
A gazdaságok gyengélkedését mutatja, hogy kevés új cég jön létre Európában, viszont a csődök száma nem csökken érdemben. 2022 első negyedévében Magyarországon 3,6, Németországban 5,3, Szlovákiában 10,3 százalékkal kevesebb új céget jegyeztek be, mint egy negyedévvel korábban. A cseh adat még nem áll rendelkezésre. Az EU-ban 1,6 százalékos volt a csökkenés. Az új cégek létrejötte új piacokat, új munkahelyeket jelent, valamint a gazdasági dinamizmus erősödését, ezért nem jó jel, ha csökken az új cégbejegyzések száma.
5. A munkanélküliség
A márciusi adatok szerint a V4-országok közül a legalacsonyabb Csehországban (2,3 százalék) és Lengyelországban (3,0 százalék) volt. Ezt követte a magyar (3,2 százalék) és messze a legrosszabb, az EU-s átlagnál is magasabb szlovák (6,5 százalék) érték.
Az EU-s átlag 6,2 százalék. Nagyon jó a német adat is: 2,9 százalék. De például a spanyol munkanélküliség 13,5, a görög 12,9, az olasz 8,3 százalékos. Vagyis továbbra is jelentősek az eltérések.
6. Az infláció
A márciusi adatok csaknem minden országban magasak. A cseh érték 11,9, a lengyel 10,2, a szlovák 9,6, a magyar 8,6 százalék. A legfrissebb KSH-adatokból tudjuk, hogy áprilisban a magyar érték 9,5 százalékra kúszott fel. Az Eurostat még nem közölte valamennyi ország áprilisi adatát, de az már tudható, hogy például a szlovák érték 10,9 százalékra emelkedett, és hatalmas inflációs értékeket találunk például Észtországban (19 százalék), Litvániában (16,6 százalék), Lettországban (13,2 százalék), de még Hollandiában is (11,2 százalék). Az növekedése csaknem minden EU-s országban gyorsul. Ennek alapvetően az energiaárak elszabadulása és a hiánycikkek árának emelkedése az oka.
7. A gazdasági hangulati mutató
Az elmondottak alapján nem meglepő, hogy a gazdasági hangulat nem kirobbanóan jó az EU-ban, az érték áprilisban több országban is 100 alá került. Igen gyenge Lengyelország, Csehország és Szlovákia hangulati mutatója is. A magyar érték 102,7. De romlott a mutató Dániában is. A német érték 107,1, az EU-s pedig 104,9. Feltűnő, hogy a legrosszabb adatokat éppen három V4-es országban találjuk. Az abszolút legrosszabb a szlovák 91,1-es érték.
8. Az export-import
A márciusi exportadatok februárhoz viszonyítva csaknem minden országban negatívba fordultak. Különösen rosszak a V4-es adatok, a lengyel érték 5,8, a magyar 5, a szlovák 4,8, a cseh pedig 0,7 százalékos exportteljesítmény-csökkenést mutat. De csökkent a német, a dán, a svéd és a francia exportvolumen is. A rossz exportadatok legfőbb oka a háborús helyzet, a beszerzési és ezáltal az értékesítési lehetőségek szűkülése, de már jelentkeznek a szankciók, például az orosz piacról való kivonulás hatásai is. Ugyanakkor az importigény – főleg a pandémia alatt elhalasztott fogyasztói kereslet erősödése miatt – emelkedik. Márciusban csaknem minden országban növekedés volt tapasztalható, ám a magyar érték 3,6 százalékkal csökkent, de ez sem volt elég ahhoz, hogy a jelentős exportcsökkenést kiegyensúlyozza. Ezért a magyar termékkereskedelmi egyenleg márciusban 503 millió euró (188 milliárd forint) hiányt mutatott (KSH). Megjegyzendő, hogy a termék-külkereskedelem Magyarországon 2021 júliusa óta minden hónapban hiánnyal zárt.
9. Az államháztartási hiány
2021 negyedik negyedévében még csaknem minden országban jelentős államháztartási hiányt látunk. A V4-ek adatai feltűnően magasak: a cseh érték 6,5, a lengyel 5,8, a szlovák 10,1, a magyar 11 százalék. De magas az osztrák érték is: 5,1 százalék, nem is beszélve a belgáról (10,8 százalék) vagy a spanyolról (8,6 százalék). Az EU-s átlag 2,9 százalék. A hiányt pedig, mint tudjuk, előbb-utóbb vissza kell vinni a maastrichti kritérium szerinti 3 százalékos hiányplafon alá.
10. Az adósságszint
Erre is negyedéves adatok állnak rendelkezésre. A V4-ek között 2021 negyedik negyedévében a magyar érték a legmagasabb (76,8 százalék), de még ez is alacsonyabb, mint az EU-s átlag (88,2 százalék). Kiugró adatokat Görögországban (193,3 százalék), Belgiumban (108,2 százalék), Franciaországban (113,3 százalék), Olaszországban (150,8 százalék) és Portugáliában (127,4 százalék) látunk. A drámaian magas adósságszintek komoly versenyképességi veszélyt jelentenek az EU egészére nézve.
11. A se nem dolgozók, se nem tanulók aránya a 15–29 éves korcsoportban
Ez az adat a társadalom jövője szempontjából különösen fontos, hiszen a fiatalok végzettsége, munkához jutása társadalmi fejlődési kérdés. Ez az érték EU-szerte nagyon magas, mintha nem törődne eléggé az EU azzal, hogy a legfiatalabbaknak lehetőségeket teremtsen. Az EU-s átlagérték 2021 negyedik negyedévében 12,7 százalék, a magyar 11,1, a cseh 10,3, a lengyel 13,7, a szlovák pedig 13,2 százalék. Drámaiak a déli országok adatai is. A görög érték 15, az olasz 22,7, a spanyol 13,5 százalék. Meglepő, hogy eközben munkaerőhiányról hallunk, amit az EU bevándorlással szeretne enyhíteni, miközben a nem tanuló és munkához sem jutó fiatal európaiakat nem tekinti munkaerőpótlási lehetőségnek.
Összességében azt látjuk, hogy a sokszorosan hangsúlyozott konvergencia nem gyorsul, sőt egyes országok esetén leszakadásra figyelhetünk fel. Az EU-n belül nem jellemző tehát a fejlettségi szint általános és egységes emelkedése, ami az egész közösség fejlődését, versenyképességének javulását is visszatartja.
A V4-országok eredményei – a szlovák kivételével – az EU-s átlaghoz, de még Ausztriához és Németországhoz viszonyítva sem rosszak. Magyarországon például az EU-s átlagnál jobb értékeket találunk a munkanélküliségre, a gazdaság bővülésére, az adósságszintre és a se nem tanuló, se nem dolgozó fiatalok arányára. Rosszabbak viszont az adataink az EU-átlagnál a költségvetési hiány, az infláció, az exportteljesítmény és az új cégbejegyzések tekintetében.
A gyenge exportadat – mások mellett – a gépkocsigyártás visszaesésének tulajdonítható. A V4-országok közül a legrosszabb adatai Szlovákiának vannak. Bár az elemzésben rövid távú összehasonlító adatokat látunk, azért ezek tendenciákat is érzékeltethetnek. Rossz hír, hogy szembetűnők a gyengülő EU-s adatok, illetve a még mindig jelentős és a déli országok esetén növekvő különbségek.
