Befektetések terén is: Amerika az első

Donald Trump február 21-én írta alá azt az elnöki nemzetbiztonsági memorandumot, amely részletezi, hogy milyen kormányzati politikát fog követni az USA a be- és kiáramló tőkebefektetések terén. A dokumentum rögtön az elején leszögezi, hogy az USA elkötelezett az erős és nyitott befektetési környezet fenntartása iránt, ugyanakkor megvédi a nemzetet a külföldi befektetéseket kísérő veszélyforrásoktól. Mindezt valamivel lejjebb az elnöki memorandum úgy fogalmazza meg tömören, hogy „a gazdaságbiztonság egyben nemzetbiztonság”, amely mondat akár az új amerikai befektetési politika mottója is lehetne. Szemléletét tekintve a felvázolt irányvonal egyébként szerves folytatása az előző elnöki ciklusban érvényesült kormányzati politikának a külföldi befektetések terén.

Az elmúlt évek geopolitikai folyamatait tekintve nem meglepő, hogy a dokumentum két csoportra osztja az USA gazdasági partnereit: szövetségesekre és ellenfelekre, ez utóbbiak közül kiemelve Kínát. Az ukrajnai háború kapcsán a Moszkvához való amerikai hozzáállás változását figyelembe véve azonban feltűnő, hogy az ellenfélnek tekintett államok között Oroszország neve is ott szerepel. Mindez azt mutatja, hogy bár Trump elnök meg akar állapodni Moszkvával az ukrajnai háború lezárásáról, ám ettől még Washington továbbra is alapvetően a „sötét oldalhoz” sorolja Oroszországot, és geopolitikai ellenfelet lát benne, az orosz befektetőkben pedig gazdaságbiztonsági kockázatot.

Fontos rámutatni, hogy a memorandum alapvetően általános irányelveket vázol, konkrét új szabályozói lépéseket azonban nem tartalmaz, vagyis a megvalósítás fogja eldönteni, hogy végül mennyire lesz kemény a fellépés Kínával szemben. Annyi mindenesetre már látható, hogy a külföldi beruházásokat felügyelő washingtoni bizottság megbízatása a jövőben kiterjed a zöldmezős beruházások ellenőrzésére is, amely projektek a múltban többnyire elkerülték a nemzetbiztonsági célú ellenőrzéseket. Szintén számítani lehet a Biden-kormányzat alatt bevezetett szabályozás kiskapuinak bezárására, amelyek eddig lehetővé tették kínai cégeknek, hogy harmadik országbeli szereplőkön keresztül jussanak hozzá tiltólistán szereplő amerikai technológiához.

Mivel a memorandum nem tartalmaz konkrét korlátozásokat, így reagálásában Peking is csak annyit helyezett kilátásba, hogy megvédi jogos érdekeit, illetve a kínai külügytől megszokott szófordulatokkal tiltakozott az amerikai befektetési politika ellen. Ugyanakkor a Washington által követett irányvonal ismeretében a kínai kockázati tőkebefektetők minden bizonnyal óvatosabban közelítenek a jövőben az amerikai startup cégekhez, ahogyan az amerikai high-tech vállalatok is új nehézségekkel szembesülhetnek, amikor a kínai innováció eredményeire akarnak támaszkodni.

Ugyanakkor az ő esetükben is Kína és az „ellenfél országok” a viszonyítási pont, mivel annál nagyobb előnyökre számíthat egy külföldi befektető az USA-ban, minél nagyobb távolságot tart a kockázati tényezőként azonosított országoktól. A szabályozás ezzel egyértelművé teszi, hogy a kínai kapcsolatokkal rendelkező, harmadik országbeli befektetőkkel sem fognak kesztyűs kézzel bánni. A „Kína-mentes” külföldi beruházók viszont könnyített engedélyeztetésre és gyorsabb környezetvédelmi eljárásokra számíthatnak a jövőben. Ugyanakkor nekik is fel kell készülniük arra, hogy a washingtoni kormányzat csak olyan befektetéseknek fog zöld utat adni, amelyek szerinte az amerikai gazdaság érdekeivel egybeesnek. 

Az „America First” befektetési politika üzenete, hogy Washington számára elsősorban a geopolitikai szempontok, másodsorban pedig a hazai gazdaság érdekei lesznek azok a tényezők, amelyek mentén az USA a befektetési kapcsolatait alakítani fogja. A nemzetbiztonság jelenleg abszolút első számú prioritás, aminek érdekében akár a pluszköltségek és a gazdaságossági szempontok háttérbe szorulása is elfogadható. Ez a szemlélet látványosan teret nyert az utóbbi időszakban a teljes amerikai politikai elit és a társadalom körében, vagyis a Trump-kormányzatnak nem kell fél szemmel a népszerűségi mutatókat figyelnie, amikor nemzetbiztonságra hivatkozva korlátoz olyan befektetéseket, amelyeket a gazdasági racionalitás egyébként indokolna. Összességében az amerikai befektetési politika egy újabb lépés afelé, hogy az USA minél inkább leválassza gazdaságát, és főként a high-tech szektorait a nagy riválisról, illetve a kockázatként értékelt országokról, tovább mélyítve ezzel a világgazdaság törésvonalait.