Brazília: a mezőgazdasági nagyhatalom
„Az amerikai farmerek elbúcsúzhatnak a kínai piactól, helyüket a brazil termékek vehetik majd át” – áll a legfrissebb ágazati előrejelzésekben, miután az USA és a Kínai Népköztársaság kölcsönös vámokkal sújtotta egymást. A vámháború minden bizonnyal jelentős átrendeződést hoz majd a világ élelmiszerpiacain, éppen ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy milyen erőt képviselnek az európai termelők konkurensei. Most induló cikksorozatomban sorra veszem a világ legnagyobb élelmiszer-termelő országait, az első részben a jelenkor – mezőgazdasági szempontból – talán legmeghatározóbb államával, Brazíliával. Az elemzés pikantériáját az adja, hogy rövidesen szabad kereskedelmi kapcsolatok fűzhetik majd össze az Európai Unióval, zöld lámpát adva a Dél-Amerikából származó élelmiszerimportnak. Tény, hogy az országok közti kereskedelem nem csak az élelmiszerekből áll, de kellő védettség nélkül ez komoly veszélyeket rejt az európai termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt.
Brazília természeti adottságai
A dél-amerikai kontinens legnagyobb országa világviszonylatban is kiemelkedő földterülettel rendelkezik, összterületét nézve az 5. legnagyobb a világon. Mezőgazdasági területeinek mérete már önmagában is tekintélyt parancsoló a közel 70 millió hektárral (összehasonlítva: Magyarországon ez 4 millió hektár), Brazília igazi potenciálját akkor értjük meg igazán, ha a legelők területét nézzük, amely meghaladja a 180 millió hektárt is (ez közel húsz magyarországnyi területnek felel meg!). Erdőségeit tekintve szintén egyedülálló adottságokkal rendelkezik, hiszen itt terül el a Föld esőerdeinek több mint a fele. Érdekes összehasonlítás, hogy hazánkban jelentősen tudtuk növelni az erdők arányát (amely immáron az ország területének 20 százalékát is eléri), addig egyes becslések szerint az Amazonas területének mintegy 20 százaléka kiirtásra került – elsősorban újabb területek szerzése érdekében.
Bivalyerős mezőgazdasági ágazat
Brazília gazdaságának egyik fő pillére az agrárszektor, hiszen a teljes export közel 40 százalékát a mezőgazdasági termékek adják.
Brazília a világ legnagyobb termelője
- szójából,
- cukornádból,
- kávéból.
A világ 3 legnagyobb termelője között van továbbá csirkehúsból, marhahúsból, kukoricából és gyapotból stb., emellett kiemelkedő a tej és a sertéshús előállítása is.
Néhány sokkoló számadat még Brazíliáról: marhaállománya meghaladja a 200 milliót (míg az EU-ban összesen van kevesebb mint 75 millió marha), ráadásul az európai állomány ellátása szempontjából is meghatározó a brazil termelés: az EU-ban felhasznált szója több mint 80 százaléka Brazíliából és Argentínából származik.
A mezőgazdaság egyébként önmagában is meghatározó Brazília életében, hiszen az agribusiness ágazat a GDP több mint 1/5-ét adja.
Ami még nagyon beszédes: Brazília lakosságának csupán alig 10 százaléka él vidéken (hazánkban ez az arány közel 30 százalék), ami ráerősít arra a jelenségre, hogy a mezőgazdaságban ott több százezer hektáros óriásbirtokok alakultak ki, teljesen ellentétesen például a magyarországi birtokviszonyokkal.
Hova exportál Brazília?
Az ország legjelentősebb exportterméke (duplán meghaladva értékben a kőolaj kivitelét) nem más mint a szójabab, melynek döntő többsége Kínába irányul, így érthető, hogy az USA kiszorulásával eleve jó helyzetből indulnak ott a brazil termelők. A hús és a gyapot exportja mellett kiemelkedő még a kukorica kiszállítása is, amelyet a kedvező klimatikus adottságok miatt évente kétszer vetnek (így a magyarországi éves hozamokat jelentősen meghaladva). Brazília nagy mennyiségben állít elő még etanolt is (a globális termelés ¼-ét), a cukor és a bioetanol termelését pedig úgy kapcsolták össze, hogy amikor magasak a világpiaci árak, akkor több cukrot exportálnak, míg alacsonyabb cukorárak esetén több bioetanolt gyártanak.
Brazília legnagyobb exportpiaca egyébként – Kína után – az Egyesült Államok, így nem véletlen, hogy jelentős piaci mozgásokra számíthatunk majd az amerikai vámok életbe lépésével.
A brazil agrártermékek – az amerikai gabonához vagy a kanadai faanyaghoz hasonlóan – keresik majd a piacaikat a világban, így közvetve jelentős nyomást gyakorolva az európai felvásárlási árakra is.
Ki gondol itt a fogyasztókra?
A Mercosur megállapodás aláírása ellen a leghangosabban egyébként a francia gazdák lépnek fel, hiszen szarvasmarha tekintetében ők rendelkeznek az EU legnagyobb állományával, mintegy 17 millió egyeddel. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, nagyságrendileg 800 ezres állománnyal. Az igazi problémát azonban nem is a beáramló mennyiség jelentené, hanem a dél-amerikai állategészségügyi előírások szinte teljes hiánya, amely fölött – az európai termelőkkel ellentétben – szemet hunyna az Európai Bizottság. Költői a kérdés: hol maradnak ilyenkor a „zöld” szervezetek és a brüsszeli ellenőrök?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.