A Trump elnök által április elején bejelentett „felszabadításnapi” vámok megrengették a tőkepiacokat, de az egész világot is. A történelmileg példátlan mértékű vámemelés messzemenő és káros gazdasági következményekkel járt volna, amit ennek megfelelően a részvény- és kötvénypiacok be is áraztak. Ez utóbbinak köszönhető, hogy Trump elnök végül visszatáncolt a szakadék széléről, és 90 napos engedményt tett a kölcsönös vámok esetében, amit további egyedi termékkedvezmények (autóalkatrészek, processzorok) követtek. Azonban ennek ellenére a vámemelés okozta negatív hatás nem szűnt meg, csak elaprózódott, és nem azonnal jelentkezik.
A gazdasági adatok visszamutató jellege miatt nincs naprakész információnk a vámemelés hatását illetően, de a rendelkezésre álló adatokban már megfigyelhető, nyomokban, a negatív jelleg. A legnyilvánvalóbb módon az első negyedéves GDP tükrözi a megváltozott helyzetet. A negyedik negyedéves, 2,4 százalékos évesített negyedéves változást követően 0,3 százalékos csökkenést mutató előzetes első negyedéves adatot kaptunk, amire 2022 első negyedéve óta nem volt példa. A három éve nem látott, negatív negyedéves változás mögött az import drasztikus megugrása áll, ami önmagában történelmileg példátlan, 5,03 százalékpontot vont el a végső adattól. A GDP-számításban az import negatív értékkel kerül számításba. A vállalatok, tartva Trump elnök vámtarifáitól, előrehozták vásárlásaikat, hogy így – legalább átmenetileg – mentesüljenek a magasabb költségektől. A behozott árukat természetesen nem használták fel azonnal, így azok készletre kerültek. A készletváltozás ezzel 2,25 százalékpontos hozzájárulást nyújtott, amire utoljára 2021 negyedik negyedévében volt példa a világszintű beszállításilánc-fennakadások közepette. Az eredmény rendkívül torz gazdasági összetétel lett. Jogos volt a feltételezés, hogy a 90 napos határidő ellenére, a meglévő 10 százalékos vám okán nagymértékben lecsökken az importaktivitás, ami újra növekvő GDP-t eredményezett volna.
Azonban a kölcsönös vámok alóli mentesség egyetlen országra nem vonatkozott, a harmadik legnagyobb behozatalt biztosító Kínára.
Sőt, a kölcsönös ellenségeskedésnek köszönhetően 125 százalék-145 százalék vám került kivetésre az amerikai, illetve a kínai importra, voltaképpen ellehetetlenítve az évi körülbelül 600 milliárd dolláros kereskedelmet a két ország között. Csak májusban került sor az enyhülésre, ahol mindkét fél 115 százalékponttal csökkentette a másik félre kivetett vámjait, első körben 90 napra. A piacok rendkívül kedvező fogadtatásban részesítették ezt a fejleményt, de a GDP-re újra negatív hatással lehet. Az importáló vállalatok, különösen, hogy az elkövetkezendő hónapokban kell megrendelni a karácsonyi szezonra a termékeket, biztosan kihasználják a továbbra is magas (30 százalék), de legalább már nem kereskedelmet ellehetetlenítő vámszinteket. Evvel újra felpöröghet az import, ami újra lefelé húzhatja a GDP-t. Mindez technikai recesszióhoz vezethet, hiszen két egymást követő negatív negyedéves GDP-érték az egyik definíciója a recessziónak. Azonban ez majd csak augusztusban, a második negyedéves adat első olvasatának publikálásakor derül ki.
A GDP mellett a gyorsabb megjelenésű inflációs jelentésben is megfigyelhető a vámtarifák negatív hatása.
A várakozásokat alulmúló áprilisi inflációs jelentés (0,22 százalék vs. 0,30 százalék hó per hó) a gazdaság két alapvető dinamikájára világított rá. A magasabb vámoknak kitett főképp kínai gyártású árukategóriákban:
ha korlátozott mértékben is, de nyomon követhető a vámhatás.
Azonban több más kategóriában – új autók, ruházati cikkek – nem következett be olyan mértékű áremelkedés, mint amire számítottak. Ez alapján az importőrök és a kiskereskedők egyelőre elnyelik ezen többletköltségek egy részét. Emellett a szolgáltatási kategóriák, például az utazás és a szabadidős tevékenységek, némi gyengülése arra utal, hogy a fogyasztók visszafogják a szabadidős és egyéb diszkrecionális kiadásaikat a magasabb vámok miatti félelem okán. A nagyobb súllyal rendelkező szolgáltatások ellensúlyozták a termékek és élelmiszerek magasabb árait, pláne, hogy a vámok okozta áremelkedés egyelőre szerény, és olyan árukra koncentrálódik, amelyeknél korábban defláció volt tapasztalható.
Az áprilisi kiskereskedelmi statisztikában (0,1 százalék vs. 1,7 százalék hó/hó) is megfigyelhető volt a negatív vámhatás. A gépjármű-értékesítések (mínusz 0,1 százalék vs. 5,5 százalék) nagyban visszaestek az előrehozott kereslet és a vámok miatt, de a magas kínai importtartalommal rendelkező sportszer- (mínusz 2,5 százalék vs. 3,8 százalék hó/hó), ruha- (mínusz 0,4 százalék vs. 1,1 százalék), illetve az általános boltokban (mínusz 0,2 százalék vs. 0,5 százalék hó/hó) is komoly visszaesés látszott.
A vámok negatív hatásának áttűnése annak ellenére következett be, hogy a vállalatok a költségek nagy részét még átvállalják, legalábbis erre utal, hogy a termelői árak (mínusz 0,5 százalék vs. 0,4 százalék hó per hó) öt éve nem látott mértékben csökkentek áprilisban, ami nagyrészt az árrések zsugorodását tükrözi.
A termelői maginfláció (mínusz 0,4 százalék vs. 0,4 százalék) az adat történelmében példa nélküli mértékben csökkent. Az atlantai Fed legutóbbi felmérése az üzleti inflációs várakozásokról azt mutatta, hogy ötből kevesebb mint egy cég mondta, hogy képes lenne teljes mértékben áthárítani egy 10 százalékos költségnövekedést. Ne feledjük, hogy az alapvámszint is ennyi most.
Trump első ciklusában a mosógépekre kivetett vám csak három hónap múlva tükröződött a fogyasztói árakban. Mindezek alapján helyénvalónak tűnik, hogy a jegybank kitart abbéli álláspontja mellett, hogy a vámemelés inflációra gyakorolt negatív hatása miatt egyelőre nem nyúl az alapkamathoz. Úgy tűnik végre a piac is elfogadja ezt, és a hivatalos előrejelzéssel megegyező két csökkentést áraztak be, pedig nem olyan rég még négy-öt vágást reméltek. A jegybank reaktív monetáris politikát folytat a tavaly év végi proaktív hozzáállás helyett. Ebből a szempontból kulcsfontosságú lesz a június 18-i következő kamatdöntő ülés, amelyen már tanácstagok véleményét tartalmazó várakozásokat is közzétesznek. Bár júniusban már sokkal több adat áll majd rendelkezésünkre, de a kölcsönös vámok felfüggesztésének 90 napos határideje majd csak július 9-én, míg a kínai 115 százalékpontos vámcsökkentés határideje majd csak augusztus 11-én jár le, így a tisztánlátás nem biztosított.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.