Az ukrán mezőgazdasági potenciálról

Több mint 40 millió hektár föld, a legmodernebb amerikai technológia és a környezetvédelmi szabályok szinte teljes hiánya: csak néhány adat az ukrán mezőgazdaságról, amellyel az európai termelőknek versenyezniük kell a piacon. Ukrajna 400 millió ember ellátására lesz képes a háború befejeződésével, óriási termelési potenciállal rendelkezik, a kérdés csak az, hogy beengedjük-e a piacainkra azokat a termékeket, amelyeket az EU-ban már évtizedek óta betiltott szerekkel kezeltek. Innentől pedig ez már nemcsak a gazdák ügye, hanem a fogyasztók széles körét érintő társadalmi probléma.

Több termékben is piacvezető az ukrán mezőgazdaság

Ukrajna gazdasága erősen függ a mezőgazdaságtól, amely az ország exportjának közel felét teszi ki. Az ágazat nemzetgazdasági súlyát jól jellemzi, hogy a GDP több mint 10 százaléka származik a mezőgazdaságból. Néhány beszédes adat az ukrán exportpotenciálról: a világ napraforgóolaj-exportjának 40 százalékát, az EU-s felhasználásnak pedig közel 90 százalékát Ukrajna adja. Kiemelkedő jelentőségű a búzapiacon is, közel 10 százalékos részesedéssel a globális búzaexportból. Kukoricából közel 30 millió tonna termett náluk tavaly (összehasonlításul: Magyarországon 5 millió tonna). Ez csak a kezdet, hiszen Ukrajna tavaly 25 százalékkal növelte a mezőgazdasági termékek kiszállított mennyiségét, melynek döntő többségét a gabonafélék tették ki. Az ukrán gabona legnagyobb vásárlói sorrendben Spanyolország, Kína és Románia (ez utóbbi a kikötői szállítások miatt), ezek az államok együttesen az ukrán gabonaexport mintegy 44 százalékát vásárolták fel.

Olcsó munkaerő és nyugati technológia

Ukrajnában a bérek rendkívül alacsonyak, ami közvetlenül hozzájárul a mezőgazdaság versenyképességéhez. Ukrajnában a mezőgazdasági dolgozók átlagos bruttó órabére 2 euró, ami töredéke a magyarországinak, nem is beszélve a Nyugat-Európában adott fizetésekről. Beszédes adat, hogy a háború előtt minden hetedik ember az agrárágazatban dolgozott Ukrajnában. Nem véletlen, hogy a kiváló termőföld és az olcsó munkaerő felkeltette a nyugati befektetők érdeklődését is, akik a 2014-es Majdan téri forradalom után jelentek meg az ukrán mezőgazdaságban. Mára az ukrán földek több mint 20 százaléka ilyen multinacionális vállalatok kezében van. Vegyük példaként az NCH Capitalt, amely közel 300 ezer hektáron gazdálkodik, kommentár nélkül felsorolva néhányat a cég legnagyobb befektetői közül: Dow Chemical nyugdíjalap (USA), General Electric nyugdíjalap (USA), Lockheed Martin nyugdíjalap (USA), Harvard Egyetem (USA). Ezek a cégek pedig a legmodernebb öntözési rendszereket és a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák a gazdaságukban. Hogy kinek a kezében vannak az ukrán földek, arról korábban írtam bővebben.

Mennyire „egészségesek” az Ukrajnában termelt élelmiszerek?

Fontos azzal indítanunk, hogy a világon az EU alkalmazza a legszigorúbb növényegészségügyi, illetve élelmiszer-biztonsági szabályokat. Azt viszont kevesen tudják, hogy ezeket a szabályokat sajnos csak az európai termelőktől követelik meg, az EU-n kívülről érkező termékekkel szemben nincsenek ilyen elvárások. Álljon itt néhány olyan növényvédő szer, amelyet az EU-ban már régóta betiltottak, Ukrajnában viszont jelenleg is használnak:

1. Atrazin: gyomirtószerekben alkalmazott hatóanyag – az EU 20 éve betiltotta, mivel szív- és érrendszeri problémák, asztma, ekcéma, allergia kiváltója lehet.
2. Acatoklór: gyomirtó szerekben alkalmazott hatóanyag – az EU-ban több mint 10 éve betiltották, mivel súlyos hormonrendszeri károsodást és rákot okozhat. 
3. Klórpirifosz: rovarölő szerekben alkalmazott hatóanyag – az EU 5 éve döntést hozott a tilalmáról, mivel hányinger, hasmenés, izomrángás közvetlen kiváltója lehet, tartós fogyasztása pedig halált okozhat.

A nyugati cégek az állattenyésztésben is dominálnak

Ukrajna egyik fő exportterméke a baromfihús, melyet sokkal alacsonyabb költséggel képes előállítani, mint az uniós termelők: ez főként az ágazat koncentrációjával magyarázható, mivel egyetlen (főként amerikai tőkéből működő) vállalat felelős a termelés 70 százalékáért. Az elsősorban mellhúsra fókuszáló gigafarmokon akár 2 millió csirkét is nevelhetnek. Nem véletlen, hogy a háború előtt még mennyiségi korlátozások védték az EU piacát, azonban ezeket a kvótákat 2022-től feloldották, ennek eredményeként 130 százalékkal nőtt az EU-ba áramló ukrán baromfihús mennyisége. A koncentráció egyébként ugyanúgy igaz a tojásra is: a száraz tojástermékek ukrajnai piacának kétharmadát egyetlen (szintén nyugati hátterű) cég tartja a kezében.

Aggasztó jövőbeni kilátások

Látható tehát, hogy Ukrajna mezőgazdasága már most is jóval versenyképesebb, mint az EU-é, de a jövőben ez még inkább igaz lehet majd. Az uniós döntéshozók mindenesetre politikai szempontokkal indokolják Ukrajna tervezett csatlakozását, de a fenti adatok ismeretében egész egyszerűen bűn lenne a kereskedelmi kapcsolatok állandó megnyitása. Érdemi korlátozások nélkül ez az ország megfojtaná nemcsak a magyar, hanem a többi európai termelőt is.