Mérleghamisítók
Két-három hónappal azelőtt, hogy csődbe mentek volna, gyakorlatilag semmi jele nem volt annak, hogy a botrányos brókercégek nehézségekkel küzdenek. Sőt, a mérlegek és az eredménykimutatások alapján kifejezetten jól ment nekik. A Buda-Cash rekordnyereséggel zárta 2014-et, a saját tőkéje is nőtt, a Quaestor is igen szép profitot termelt masszívnak tűnő tőkehelyzetben, a Hungária szintén nyereséges volt, és nőtt, mint eső után a gaz.
Semmi meglepő nincs ebben, még akkor sem, ha nyilván nem néhány hét alatt romlott el a 2014 végén még rózsásnak tűnő helyzet egyik brókercégnél sem, a sikkasztások, csalások már évekkel ezelőtt elkezdődtek. Ez a három brókerbotrány ugyanis ékesen bizonyítja, mennyire könnyen meg lehet hamisítani a könyveléseket, és milyen egyszerű átverni a könyvvizsgálót, sőt még a hatóságokat is.
A történteknek mindent összevetve több százezer áldozata volt, a Buda-Cashhez tartozó bankok és a bankoknál számlát vezető egészségpénztárak ügyfeleit is beleszámítva. Közvetve pedig szinte az egész ország áldozat, a három brókercég ugyanis több mint 300 milliárd forintot csalt el, amelyet be kell majd fizetni az Országos Betétbiztosítási Alapba, a Befektető-védelmi Alapba, és ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, akkor a Quaestor-alapba is. Ezt a cechet pedig minden hitelintézet és befektetési cég ügyfele közösen állja majd.
A legszomorúbb következmény azonban a bizalmi válság. Ha a mérlegek, beszámolók megbízhatatlanok, ha a papírokba sokkal mélyebben belelátó könyvvizsgálókat az orruknál fogva lehet vezetni, és még a felügyelet sem vesz észre éveken át semmit, akkor egy átlagos ügyfél mi alapján válasszon magának biztonságos pénzügyi szolgáltatót? A legviccesebb, amikor az ügyfelet hibáztatják, hogy nem vette észre, milyen szokatlanul magas volt a kamat, vagy gyanúsan jók a kondíciók. De ez csak szerecsenmosdatás, ezekben az ügyekben nem az ügyfél a hibás.
