Dolgozhat-e a magyar? Kevés a 62 százalék

Osztjuk a vitairat szerzőinek álláspontját, miszerint a magyar gazdaság egyik és talán legnagyobb problémája az, hogy a 16–64 éves, munkaképes korosztálynak csak a 62 százaléka dolgozik. Támogatjuk az ambiciózus, egymillió új munkahely létrehozását megcélzó elképzelést, és helyeseljük, hogy ezt nem paternalista alapokon, az improduktív munkahelyek számát növelve kívánják létrehozni, hanem a vállalkozások támogatásán keresztül. A vitairat a következőképpen fogalmaz: „…nem közvetlenül a munkahelyeket vagy a munkára várókat, hanem azokat kell támogatni, akik a munkára váróknak munkát adnak: vagyis a vállalkozókat”. Ez támogatható, de csak részben oldja meg a problémát.

Mi kell ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások tömegesen kezdhessenek el új munkahelyeket létesíteni? Két dolog: versenyképes tárgyi és személyi feltételek.

Amikor a tárgyi feltételekről beszélünk, olyan eszközökre gondolunk, amelyekkel könnyebben, gyorsabban, olcsóbban lehet dolgozni. Számítógépek, internet, e-mail, mobiltelefon, értékesítési adatbázisok, vevői nyilvántartások, pénzügyi rendszerek és így tovább. A kkv-k tömegei képesek lennének ezeket az eszközöket, rendszereket a vállalkozásuk szolgálatába állítani? Segítséggel bizonyosan! És ha sikerre viszik a céget, szükségük lesz új munkatársakra? Nem kétséges! Mint ahogy az sem, hogy ők is el fogják várni a munkatársaiktól, hogy otthonosan mozogjanak a digitális világban. E nélkül már ma sem megy. Holnap meg még kevésbé fog!
Tehát, amikor a személyi feltételekről beszélünk, nemcsak dolgozni akaró, hanem dolgozni képes, tehát megfelelő ismeretekkel rendelkező munkavállalók jelenlétét, ha úgy tetszik, megfelelő kínálatát értjük. Ezen a téren vannak bizonyos aggodalmaink. Lesz-e lehetőség a Széchenyi-tervben foglalt mértékű foglalkoztatásbővítésre, ha a kormány nem tesz azonnali lépéseket a magyar munkavállalók tömeges digitális (e-) készségeinek fejlesztése érdekében?

Ma Magyarországon 5-6 millió ember digitálisan írástudatlan. Pedig a felmérések szerint 2014-re a magyar állások 92 százalékánál a betöltés előfeltétele lesz legalább a digitális írástudás. A probléma gazdasági (foglalkoztatási) aspektusára meglepően kevés figyelem irányult a múltban, holott a XXI. században bármely tömeges foglalkoztatási program integráns része kell legyen a digitális képzés.

Ezért is állt elő több mint két éve a hazai infokommunikációs szektor meghatározó cégeit tömörítő MEFIT Alapítvány egy széles körű, a magyar kkv-kat középpontba állító, versenyképesség-növelést célzó, komplex felnőttképzési program javaslatával, amely a magyar kkv-k vezetőinek, dolgozóinak és IT-szakembereinek e-képességfejlesztését tenné lehetővé tömegesen. A kezdeményezés és a program mellé a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is odaállt, hogy szakmai tapasztalatával segítse a program megvalósítását.

Persze a hangzatos politikai nyilatkozatok szintjén ez a kezdeményezés sem jutott túl, mint ahogy az az elmúlt években lenni szokott. Vajon az új kormányzat továbbjut-e ennél? Reménykedünk benne.

Mi kell még a sikerhez? Akarat! Valós akarat a kormányzat részéről, hogy az EU-forrásokból megadhassuk magunknak az esélyt, hogy ma is, holnap is sikeres vállalkozók lehessünk, és képzett munkaerőként képesek legyünk tudásunknak, képességeinknek megfelelő munkát találni.

Klotz Tamás a MEFIT főigazgatója, Braun Márton a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója