Elképesztő csávából kell kihúznia a gazdaságot az új német kormánynak

Energiakrízis, adósságfékszabály, innovációs lemaradás, folyamatosan csökkenő kereslet a felvevőpiacokon – felsorolni is nehéz lenne, hogy milyen sok problémával és kihívással néz szembe most Németország. A gazdasági nehézségek a legmeghatározóbb kérdések között voltak a mai, előrehozott németországi választások során. Az Európai Unió legerősebb tagállama tavaly már sorozatban a második évben volt recesszióban, miután a 2023-as 0,3 százalékos visszaesést 2024-ben 0,2 százalékos mínusz követte. A VG Exkluzívban a német gazdaság legnagyobb problémáiról beszélgettünk, illetve arról, hogy az új kormány képes lehet-e elhozni a fordulatot. A műsor vendégei Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója és Horváth Sebestyén, az Oeconomus elemzője.

Az előrehozott választásokra a Német Szociáldemokrata Párt, a liberális Szabad Demokrata Párt és a Zöldek koalíciójának összeomlása miatt volt szükség. A liberálisok kilépésének oka Olaf Scholz német kancellár tavaly novemberben meghozott döntése volt, amellyel menesztette pozíciójából Christian Lindner pénzügyminisztert, a Szabad Demokrata Párt frakcióvezetőjét. A kormányválság miatt Olaf Scholz bizalmi szavazást kért maga ellen, amit elbukott a Bundestagban. Ezt követően február 23-ra tűzték ki az előrehozott parlamenti választások időpontját.

Az egyik legnagyobb kérdés, hogy az új német kormány képes lehet-e ismét növekedési pályára állítani a gazdaságot. Az előjelek mindenesetre nem tűnnek kedvezőnek: a drága energia miatt egyre több ipari cég külföldre költözne, miközben a Bundesbank jócskán lerontotta a 2025-ben várható GDP-előrejelzését.