Évente 35-40 milliárd forintos "kiadásmegtakarítást", pontosabban többletbevételt szavazott meg a héten a parlament. A következő két évben az eredetileg tervezett 3-3 helyett csupán 2-2 százalékponttal csökkennek ugyanis a munkáltatói járulékok. Az eredetileg tervezettnél a munkáltatóknak ennyivel többet kell befizetniük tehát járulék címén. Az így "meglelt" forintokból a kormány a korábban tervezett 7,3 százalékos nyugdíjemelésnél 3 százalékponttal többet, összesen 10,3 százalékos indexálást javasol a kétéves költségvetéshez benyújtott módosításokban. A tb-büdzsében egy százalékpontos nyugdíjemelés mintegy 11 milliárd forintba kerül. A Pénzügyminisztérium számításai szerint ez alapján lesz fedezet a tb-büdzsében a nyugellátások 3 százalékpontos emelésére a következő két évben.
Más a helyzet azonban a nyugdíjszerű és a család típusú ellátások emelésével: erre a központi költségvetésben kell szabad forrásokat találni. Ezeket az ellátásokat a központi, és nem a tb-költségvetés finanszírozza. A kétéves büdzsé vitája alatt a kormánynak több, az idei ellátásokat is érintő kérdést kell tisztáznia.
A törvény ugyanis csak a nyugellátások emelésénél garantál kötelező korrekciót, ha a gazdasági folyamatok másként alakulnak, mint azt korábban a tárca várta, s az eltérés miatt utólag, pótlólagosan kell a nyugdíjakat emelni. Ez a szabály azonban nem vonatkozik az egyéb, nem tb-alapból finanszírozott, a nyugdíjminimum alapján meghatározott nyugdíjszerű és családtámogatási járadékokra. Erről a kormánynak kell döntenie -- tudtuk meg.
A gazdasági folyamatok az idén másképpen alakultak, mint azt eredetileg a pénzügyi tárca tervezte, így már az idén kiegészítő emeléssel kell korrigálni a nyugdíjakat. A pótlólagos növelésnél novemberben 2,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak -- januárig visszamenőlegesen. A kormány saját hatáskörben további 0,4 százalékos emelést szavazott meg, hogy az elmaradt kamatokat is megkapják a nyugdíjasok. A decemberi ellátások összege pedig 2,6 százalékkal emelkedik.
A kormány arról még nem döntött, hogy a nyugdíjminimum összegét is korrigálja. Ez esetben azoknak az ellátásoknak az összegét is növelni kellene, amelyeket a nyugdíjminimum alapján állapítanak meg. Ha az idén kiigazítaná a nyugdíjszerű ellátások összegét, akkor több milliárd forinttal kellene többet költeni még 2000-ben a központi büdzséből az ellátásokra. Ráadásul, ha a kormány már az idén korrigál, egyúttal megemeli a következő két év kiadásainak bázisát is. Azt ugyanis a tényleges kiadások alapján tervezik, s ha az emelkedik, úgy a korábban számítottnál többet kellene 2001-ben és 2002-ben is költeni az ellátásokra.
Évente mintegy 5-5,5 milliárd forint többletkiadást jelentene az is, ha csak jövőre emelnék a nyugdíjminimumot, az eredetileg tervezett 7,3 százalékos emeléssel szemben 10,3 százalékkal.
A járulékcsökkentés fedezi a magasabb emelést A járulékcsökkentés fedezi a magasabb nyugdíjemelés kiadásait a következő két évben -- tudta meg a Világgazdaság. Évi 35-40 milliárd forint marad a büdzsében ugyanis, mert a korábban tervezett 3 százalék helyett csak 2 százalékkal csökken a következő két évben a munkáltatói járulék. A nyugdíjminimum és az ehhez kötődő ellátások emeléséről már a kormánynak kell döntenie. Molnár Mari-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.