Belgrádban már az utcán vívják a hatalmi harcot

"Szerbia ismét Európa része" -- jelentette ki Kostunica tegnap este Belgrádban. Felszólította a tüntetőket, hogy mindaddig maradjanak az utcákon, amíg Milosevics nem távozik a hatalomból. Sürgette a nyugati országokat, hogy oldják fel a Jugoszláviával szemben elrendelt szankciókat.



A délután folyamán Belgrádban a rendőrség még szembeszállt a 300 ezernyire becsült tüntető tömeggel, amely az ország minden részéből özönlött a fővárosba. A parlament épületénél könnygázgránátokkal próbálták a tömeget feloszlatni, fegyverek is eldördültek. Az MTI értesülése szerint 30-an sérültek meg. Külföldi hírtévék szerint páncélosokat is kivezényeltek a belgrádi tüntetők ellen -- beavatkozásukra azonban lapzártáig nem került sor. Tegnap este úgy tűnt, hogy a rendőrségnek és a katonaságnak legalábbis egy része átállt a rezsim megtagadóinak oldalára.



Az állami RTS tévé két csatornáján megszűnt az adás, egy harmadik csatornán a B-92 független televízió kezdett sugározni. A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) egyik követelése az volt, hogy az RTS vezetőségét váltsák le. Pavle pátriárka, a szerb ortodox egyház vezetője arra szólította fel a rendőrséget és a katonaságot, hogy segítsék elő a civilizált hatalomváltást; az ellenzéket és a hatóságot egyaránt a vérontás kerülésére intette; ismét állást foglalt Kostunica választási győzelme mellett.



Vranjéból, Leszkovacból, Nisből, Kikindából, Zrenjaninból, Pancsovából, Uzicéból, Csacsakból, Loznicából és Sabácból autó- és teherautó konvojokkal vonultak az emberek Belgrádba. Volt ahol bulldózert is magukkal vittek a rendőrség által felállított úttorlaszok eltakarítására. A karhatalom több konvojt megpróbált feltartóztatni, végül azonban többnyire félreállt.



Az ellenzék már napok óta szervezte a tegnapi belgrádi tüntetést, amelynek célja az lett volna, hogy megértesse Miloseviccsel: le kell mondania. Többek között azért választotta a fővárosi helyszínt, hogy minél közelebb legyen a médiához. A számítás fényesen bevált -- a CNN amerikai hírtévé élő egyenes adásban közvetítette a fejleményeket. A DOS tegnap délután három óráig szóló ultimátumban is felszólította az elnököt, mondjon le. Milosevics ezt lapzártáig nem tette meg, egyáltalán nem mutatkozott a nyilvánosság előtt. Kostunica szerint már elmenekült, Zágrábban pedig úgy tudják, hogy a román határ közelében tartózkodott.



---------------------



A magyar hírszerzés számolt azzal, hogy Jugoszlváiában csütörtökön zavargások lehetnek, várható volt ugyanis, hogy Milosevics valamilyen módon megpróbálja megtartani a hatalmat. Az Információs Hivatal (IH) folyamatosan figyel minden publikus hírforrást, és természetesen saját kapcsolatain keresztül is gyűjti az információkat, ez azonban a megmozdulások kezdete óta nehézkesebb mint korábban -- tudta meg a Világgazdaság. A tegnapi helyzetértékelések szerint sem egy esetleges diverzáns akció, sem pedig menekülthullám veszélye nem fenyegeti Magyarországot. Az IH ügyelete ugyanakkor kapcsolatban áll a rendőrség és a határőrség ügyeleti szerveivel, így szükség esetén bármikor riaszthatják őket.



Az MTI-nek nyilatkozva a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, Demeter Ervin leszögezte: a belgrádi eseményeket illetően a mára virradó éjszaka lehet kritikus, ez alapján lehet felméreni az erőviszonyokat. A Határőrség és a rendőrség a megszokott rendben teljesít szolgálatot, mindkét szerveztnél azonban lehetőség van arra, hogy a déli határvidékre rövid idő alatt nagyobb erőket csoportosítsanak át.



---------------------



Milosevics pártja, a Szerb Szocialista Párt zavargásnak nevezve a tüntetést az ellenzék felelősségét hangoztatta; közleményben jelentette be, hogy "visszavág", minden eszközt bevet a rend helyreállítására.



A tüntetők elszántságának tüzére öntött olajnak bizonyult viszont az alkotmánybíróság szerdán késő este kiadott határozata, amely az értelmezések szerint érvénytelenítette az elnökválasztás szeptember 24-i első fordulójának eredményeit. A testülethez az ellenzék fordult annak megállapítását kérve, hogy a szavazatszámláláskor csalások történtek. Mint emlékezetes a hivatalos választási bizottság elismerte ugyan Kostunica győzelmét, de azt nem, hogy 50 százalékon felüli szavazat jutott rá, amint az ellenzék a rendelkezésére álló jegyzőkönyvek alapján állította, és elrendelte a második forduló október 8-i megtartását. A hivatalos Tanjug hírügynökség jelentése szerint "a szövetségi alkotmánybíróság egyhangúlag úgy végzett, hogy érvényteleníti a jugoszláv elnökválasztási folyamatnak a szavazásra, a szavazazás eredményének meghatározására és bejelentésére vonatkozó részét". Részleteket péntekre ígértek a bírák, akiknek elnöke, Milutin Srdic feltűnő tájékozatlanságot árult el az egész elnökválasztási folyamatról a Szabad Európa bolgár adásának nyilatkozva. Még azt sem tudta, mikor jár le Milosevics mandátuma (2001. júliusában). A határozat rövid időre zavarba hozta az ellenzéket, amely Milosevics újabb időhúzó fogásának tekintette azt, s további jogi eszközzel próbálkozott az elnök félreállítására: az ügyészségen vádemelést kezdeményezett Milosevics ellen választási csalás miatt.



A volt Jugoszlávia ügyeivel foglalkozó nemzetközi összekötő csoport tagországainak külügyminiszterei konzultációkat kezdtek a szerbiai helyzetről. Brit lapértesülés szerint a csoport ma Londonban magasszintű találkozót tart.



A Milosevics-rendszer látványos megroggyanása több külföldi politikust is gyors reagálásra késztetett. Bill Clinton amerikai elnök megerősítette: az USA támogatja a szerb ellenzéket. Előzőleg a nemzetbiztonsági tanács szóvivője azt mondta, hogy nincs kapcsolat a DOS és az amerikai kormányzat között. Clinton egy kérdésre válaszolva elvetette az esetleges amerikai katonai beavatkozás gondolatát.



"Minél előbb átveszi Kostunica az elnöki jogköröket, annál jobb" -- nyilatkozta Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai képviselője. Gerhard Schröder német kancellár és Joschka Fischer külügyminiszter egyaránt arra szólította föl a jugoszláv hadsereget és a szerb rendőrséget, hogy ne alkalmazzon erőszakot, tartsa tiszteletben az urnákból kibontakozó döntést.