Elmaradnak a radikális reformok

A miniszterelnök, Mihail Kaszjanov a kormányülésen ismertette a tervezett változtatásokat, és elmondta, hogy a tervezett intézkedésekkel stabil és kiszámítható nyugellátást kell teremteni, amely a folyamatban lévő, nagy horderejű demográfiai változások ellenében is működtethető. A változtatásokat a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által ajánlott szerkezeti reformok részeként fogják végrehajtani. Az átállást 2002 elején kezdik, de a rendszer csak 2025 után válik teljes mértékben működőképessé.



A változtatásokat az kényszerítette ki, hogy Oroszországban valamikor 2020 tájékán ugyanannyi nyugdíjas lesz, mint ahány kereső. A munkaügyi miniszter, Alekszander Pocsinok szerint ilyen arányok mellett a jelenlegi elvek szerint nem lehet ellátási rendszert működtetni. A lehetséges átalakítási variánsok mérlegelése során -- a miniszter szerint -- felmerült a mostani rendszer teljes lecserélésének kérdése is. Ezt azonban elvetették, mert -- mint a politikus hangoztatta -- mindig lesznek olyan szegény emberek, akik nem lesznek képesek idős korukra megfelelő ellátást teremteni maguknak, ezért rá lesznek utalva az állami juttatások valamely formájára.



Oroszországban jelenleg a munkavállaló havi bérének egy százalékát fizeti járulékként, amihez hozzájön a munkáltató társadalombiztosítási befizetéseinek 28 százaléka, amelyet szintén a nyugellátás fedezetére használnak fel. A befolyó járulékokat jelenleg maradéktalanul szétosztják. A kormány most megfogalmazott elképzelései szerint 2002-től a vállalatok egyre nagyobb hányadban fizetnének be járulékokat az egyéni biztosítási számlákra, mégpedig a már létező nyugdíjintézet felügyelete alatt.



Az állami felügyeletre a juttatások garantálhatósága és értékállandóságának fenntartása végett van szükség -- hangoztatta a munkaügyi miniszter. Pocsinok szerint 2009-re ily módon összegyűjthető lesz 9 ezer milliárd rubelnek megfelelő összeg (mintegy 323 milliárd dollár), amit alacsony kockázatú értékpapírokba, illetve a gazdaság reálszférájába fektetnének be. A kormány állítólag máris dolgozik ilyen alacsony kockázatú instrumentumok bevezetésén, amelyek megfelelően magas hozamokkal lesznek forgalmazhatók. A munkaügyi miniszter valamilyen, államkötvényre emlékeztető formáról beszélt, részletesebb jellemzők ismertetése nélkül. Mint a Reuters emlékeztet, nyugdíjreformmal már 1998-ban is kísérletezett Moszkva, akkor azonban a pénzügyi válság miatt le kellett venni a napirendről a tervet.