Háromszor emelt keret

A főbb prioritások között kezeli a kormány a bérlakásépítés fellendítését. Ezt jelzi, hogy a program induló évében háromszor emelte az eredetileg erre a célra elkülönített kétmilliárd forintos keretet. Először plusz kétmilliárddal, majd a múlt héten újabb 2,5 milliárddal. Így ebben az évben legalább 6,5 milliárdot oszthat szét a Gazdasági Minisztérium (GM) az önkormányzatok között. De ha ez az összeg is kevés lesz, mert annyi elfogadható pályázat érkezik, akkor -- egy korábbi döntés értelmében -- még 2,4 milliárd forintot fordíthat a GM bérlakásépítésre a jövő évi keret terhére.



Az önkormányzatok a bekerülési költség legfeljebb 70, illetve gazdasági pozíciójuktól függően 80 százalékára pályázhatnak. Az eddig elfogadott pályázatok szerint a települések 40--80 százalék közötti támogatást igényelnek. A szétosztott 3,8 milliárdos állami forráshoz a 23 önkormányzat csaknem kétmilliárd forint önerőt használ fel. Ennek az összegnek a nagyobb része, 60 százaléka készpénz, amelyet az önkormányzatok saját költségvetésükből, a lakáscélra elkülönített keretből teremtenek elő, banki hitelt általában nem igényelnek. Az önrész maradék 40 százalékát a felajánlott telkek értéke teszi ki.



Az önkormányzatok érdeklődése óriási. Még négymilliárd forint támogatási igényű pályázat vár jóváhagyásra a GM-nél. Így előfordulhat, hogy igénybe kell venni a jövő évi keret terhére felvehető összeget is. A kormány többszöri keretemelésének oka nemcsak az, hogy nagy az érdeklődés a pályázat iránt. A legfontosabb, hogy ebben az évben is, csakúgy, mint tavaly, úgy tűnik, marad pénz a Pénzügyminisztérium kezelésében lévő, lakáscélra elkülönített 70 milliárd forintos kasszában. (Tavaly 10 milliárd volt a maradvány.)



Az önkormányzatok két jogcímen pályázhatnak az állami forrásra. Vagy szociális bérlakások, vagy úgynevezett költségalapon meghatározott lakbérű bérlakások építésére, vásárlására, felújítására vagy átalakítására igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást. A szociális bérlakás fogalma eddig is ismert volt a lakáspiacon. A költségalapon meghatározott lakbérű bérlakásoké nem. Ennek lényege, hogy az önkormányzatoknak olyan mértékű lakbért kell megszabniuk, amely fedezi az üzemeltetés, fenntartás és felújítás költségeit. Az állami bérlakásprogramról szóló rendelet azt is kiköti, hogy a bérleti díj nem lehet kevesebb, mint a bekerülési költség 2 százaléka. A rendelet azt is előírja, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ilyen lakbérrendszert alkalmaznak, évente be kell számolniuk a GM-nek. A szociális bérlakásoknál semmilyen követelményt nem ír elő a kormány.



A kormányrendelet szerint azok az önkormányzatok élveznek előnyt, amelyek nagyobb saját erőt tudnak biztosítani, amelyek minél több lakást minél kevesebből és minél rövidebb idő alatt alakítanak ki. Emellett a rendelet kiköti azt is, hogy a támogatásból felépülő bérlakásra 20 évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a magyar állam javára, a későbbi értékesítésből származó bevételt csak lakáscélra lehet fordítani. Ennél jobban a kormány nem szól bele, így minden mást az önkormányzatokra bíz. A települések elsősorban a fiatalok és az idősek lakhatását szeretnék megkönnyíteni az új bérlakásokkal.



Az eddig odaítélt támogatásból 1061 új bérlakás épül. Többségüket (674) szociális célra használják majd. Azonban egyre több önkormányzat dönt a költségalapon megállapított lakbérű ingatlanok mellett. Az első fordulóban -- amelyről döntött a gazdasági miniszter -- a kilenc önkormányzatból mindössze kettő, míg a másodikban a 14 településnek már a fele ilyen ingatlanok kialakítására pályázott. Az első fordulóban a támogatásnak csak alig 9, a másodikban már 60 százalékát adta a GM nem szociális célra felépülő bérlakásokra.



Várhatóan még novemberben dönt a gazdasági miniszter az újabb pályázatokról. Eloszthat 2,7 milliárdot, vagy akár 5,1 milliárdot is, ha kötelezettséget vállal a jövő évi keret terhére.

Bérlakásra fordítja a kormány a pluszforrásokat A lakáspolitikájában a legfontosabb programok között kezeli a kormány a bérlakásépítés fellendítését. Az idén már háromszor emelte a keretet, és még akár a jövő évi büdzsé terhére is vállalhat kötelezettséget a gazdasági tárca. Az állam egyébként a pályázat feltételeit szabja meg szigorúan, a felépülő ingatlanok felhasználását már nem. Boros Krisztina-->