Kevesebb fiatal munka nélkül

Az év első felében is folytatódtak a kedvező tendenciák a munkaerőpiacon. A Központi Statisztikai Hivatal elemzése szerint nőtt a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottak száma 3 millió 812 ezer volt, 0,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta az év első hat hónapjában 6,6 százalék volt, 0,6 százalékponttal kisebb, mint az előző év azonos időszakában. Összesen 271 ezren voltak munka nélkül, számuk egy év alatt 21 ezerrel csökkent. A tartósan munka nélkül lévők aránya a korábbi évekhez hasonlóan 49 százalék körül alakul, számuk 132 ezer volt. A munkakeresés átlagos időtartama meglehetősen hosszú, megközelíti a 17 hónapot.



A kedvező jelenségek között tartható számon, hogy a fiatalok elhelyezkedési esélyei javultak, a körükben kimutatott munkanélküliségi ráta 12 százalékra csökkent. Ugyanez a mutató az Európai Unió országaiban 15,8 százalék volt.



A foglalkoztatás és a munkanélküliség területi egyenlőtlenségei nem változtak az előző időszakhoz képest. Nyugat-Dunántúl továbbra is kiemelkedően jó helyzetben van, itt a legmagasabb a gazdasági aktivitás, ugyanakkor a legalacsonyabb a munkanélküliség. Változatlanul Észak-Magyarország és az Észak-Alföld helyzete a legrosszabb, a munkanélküliségi ráta messze az átlag fölötti: 10,4, illetve 10,1 százalékos.



A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó nominális átlagkeresete 82 370 forint volt az év első felében. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak átlagosan 58 770 forintot vihettek haza havonta, a szellemi munkakörben dolgozók pedig 113 520 forintot kerestek. A két állománycsoport keresetei között egyre nyílik az olló.



A versenyszférában dolgozók átlagosan 83 730 forintot kerestek, ugyanakkor a költségvetési szervek alkalmazottai 79 530 forintot kaptak havonta. Előbbiek bére közel 15 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, utóbbiaké viszont alig 10 százalékkal.



A reálkereseti index az év első felében -- 9,5 százalékos infláció mellett -- 1,5 százalékkal emelkedett. A szellemi foglalkozásúak keresetének reálértéke 1,7 százalékkal, a fizikai foglalkozásúaké 0,9 százalékkal növekedett az előző évhez képest.



Változatlanul a pénzügyi tevékenység a legjobban fizető ág, itt 184 630 forint körüliek a havi keresetek, az egy évvel korábbinál 16 százalékkal magasabbak. Figyelemre méltóan alakultak a vegyipari keresetek is, itt havonta átlagosan 122 370 forintot vihettek haza a dolgozók. A legkevesebbet ezúttal is a szociális dolgozók kapták, havi keresetük alig haladta meg a 49 ezer forintot.



B. J. A.

Nő a különbség a fizikai és a szellemi dolgozók keresete között Az év első hat hónapjában kiemelkedően jó volt a munkaügyi helyzet az ország nyugati felében. Az északi régiókban azonban továbbra is alacsony a foglalkoztatás szintje, itt a legnagyobb a munkanélküliség aránya. A nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset meghaladta a havi 82 ezer forintot, a kereseti különbség egyre nő a fizikai és a szellemi munkakörben dolgozók között. Munkatársunktól-->