Külön sor, külön keret

Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága szeretné elérni, hogy a nemzeti agrár-környezetvédelmi program -- egyéves késéssel ugyan, de -- jövőre elinduljon. Épp ezért a nap 2001. évi támogatási keretét 7,5 milliárd forintban határozná meg. Ennek a központi költségvetésben (az agrártárca fejezetben) külön soron kell megjelennie -- mondta lapunknak Illés Zoltán, a bizottság elnöke. (Az erről szóló határozattervezetet három hét múlva terjesztik a bizottság elé.)



A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) viszont -- a központi költségvetéshez készülő -- végrehajtási rendeletben szándékozik nevesíteni az agrár-környezetvédelmi programot. Mint a tárcánál megtudtuk, a rendeletben sem határoznák meg pontosan az erre szánt támogatási keretet, hanem az egyéb címszó alatt megjelenő 14 milliárd forintos forrásból fizetnék az agrár-környezetvédelmi pályázatok nyerteseit. A minisztérium azzal érvel, hogy ha jó időben írnák ki a pályázatokat, akkor a parlamenti bizottság által erre a célra szánt 7,5 milliárd forintnál is több juthatna.



Illés Zoltán viszont attól tart, hogy ha nincs külön -- csak és kizárólag az agrár-környezetvédelemre használható -- keret, akkor jövőre sem indul a nap, azaz megismétlődik az idei eset. Az eredetileg 2000-ben kezdődő programot a kormány még tavaly elfogadta, ám abból eddig szinte alig valósult meg valami. A kormányhatározat szerint ez évben százezer hektár hátrányos helyzetű földterület számíthatott volna támogatásra. Az FVM költségvetésében az idén 6,5 milliárd forintot kellett volna agrár-környezetvédelemre elkülöníteni, de forráshiány miatt nem ez történt, hanem a kormányhatározatot módosították. A FVM ugyanakkor vállalta, hogy a környezetvédelmi szempontokat is érvényesíti az agrárpályázatok elbírálásánál.



Az idén a földalapú támogatások nyerteseinek alá kellett írniuk a nap szempontrendszerét tartalmazó nyilatkozatot -- válaszolt lapunk kérdésére Tar Ferenc, az FVM főosztályvezetője. Ebben szerepelt például a földterület gyommentesen tartása, a hulladékgazdálkodási szempontok figyelembevétele és az is, hogy a gazdálkodó vállalja a környezetvédelmi oktatást, képzést.



Illés Zoltán szerint ez igen kevés, különösen a tudományos kutatók, uniós szakemberek és zöldszervezetek bevonásával készült, EU-mércével mérve is magas színvonalú -- egyelőre csak papíron létező -- programhoz képest. Mivel a környezetvédelmi beruházásoknak csak a következő kormányzati ciklusokban mérhetők az eredményei, a parlamenti bizottság elnöke megérti, ha a politika szűkmarkú a környezetvédelemmel. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja ezt, és aggódik amiatt, hogy az agrártárca a kormányhatározat teljes visszavonására törekszik.



Meglátása szerint nem lehet tovább odázni a program megvalósítását. Az ugyanis nem csak a környezetvédelem fejlesztésének, hanem a mezőgazdaság szerkezetátalakításának és az elmaradott régiók felzárkóztatásának is meghatározó eszköze lehet. S ha tovább halogatják a megvalósítást, akkor több száz milliárd forint uniós pénztől is elesik az ország. A csatlakozás évében a magyar agrár-környezetvédelem akár 240 milliárd forint uniós pénzre is számíthat, ha a költségvetés 80 milliárd forinttal hozzájárul ehhez -- hangsúlyozta.

Veszélyben a nemzeti agrár-környezetvédelmi program Az egyéves csúszásban lévő nemzeti agrár-környezetvédelmi program (nap) jövő évi indítása is veszélybe kerülhet, ha nem sikerül elérni, hogy a költségvetésben külön soron, külön keretet határozzanak meg számára -- figyelmeztet a Világgazdaságnak nyilatkozó Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke. Attól tart, hogy a programmal kapcsolatos kormányhatározatot is visszavonják, s a nap elodázása miatt több száz milliárd forint EU-pénztől esünk el. Nagy Ildikó-->