Aggódó bérlők

A lakástörvény szerint a nem lakáscélú helyiségekre 1994 után megkötött bérleti szerződések öt év elteltével, az 1994 előtt létrejöttek pedig 2004. január 1-jétől indoklás és cserehelyiség biztosítása nélkül felmondhatók. Az önkormányzatok akkor is felbonthatják a szerződéseket, ha a bérlők valamennyi kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tesznek. Mindezt elfogadhatatlannak tartja a Helyiségbérlők Egyesülete, és a probléma megoldására együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával (BKIK).



Marosi Ilona, a BKIK osztályelnöke a két szervezet tegnapi közös sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozók üzleteik kialakításához a bérleményeikbe jelentős tőkét fektettek be. Ezek azonban elvesznek, ha az önkormányzatok semmiféle lehetőséget nem nyújtanak a bérlőknek az elővásárlásra, vagy nem kártalanítják őket. Marosi Ilona szerint ez az érintett vállalkozások fennmaradását és az általuk foglalkoztatottak megélhetését veszélyezteti. A BKIK és a Helyiségbérlők Egyesülete ezért tárgyalást kíván kezdeni a polgármesteri hivatalokkal, hiszen a települések arányos kereskedelmi struktúrájának kialakítása s a nagy bevásárlóközpontok mellett a kisebb üzletek megmaradása az önkormányzatoknak is érdeke. Cél, hogy közösen koncepciót dolgozzanak ki a lakástörvény, illetve egyes helyi rendeletek módosítására.