Az ír főváros az élen

A tanulmány következtetései szerint az európai városok ingatlanpiacának növekedési erősorrendjét az utóbbi időkben leginkább az új technológiai iparágak jelenléte, az adott város távközlésben és médiában betöltött központi szerepe határozza meg, s persze továbbra is előnyt élveznek a pénzügyi szolgáltatások regionális központjai. Dublin a lendületes ír növekedésnek köszönhetően magasan vezeti a listát.



A lista hátsó traktusában csaknem egyező pontszámokat kapott a 63. helyezett Varsó és a 64. Budapest (pontosabban a közép-magyarországi régió), ezzel a két város maga mögött tudhatja Lisszabont és Athént is. A visegrádiak közül Prága gyengébb besorolást kapott, csak a 72. helyen végzett. A kutatók a közép-európai városok teljesítményének gyors javulására számítanak a következő években.



Dublin mögött a skandináv fővárosok mindegyike kimagaslóan jól szerepelt a felmérésben. Biztosan őrzik helyezésüket az európai jelentőségű nagyvárosok is, Párizs a második, London a hatodik helyet érte el az idén. Szintén előkelő helyezést értek el a Benelux államok nagyvárosai is. A legnagyobb mértékben Bilbao, Hamburg és Brüsszel volt képes javítani besorolásán. Gyenge pontszámokat kaptak a hagyományos iparágakban erős dél-európai kikötővárosok: Palermo, Szaloniki, Nápoly és Porto.



A felmérés 15 változó mentén értékeli az európai városok gazdasági helyzetét az Európai Unió NUTS--2 regionális egységei alapján. A statisztikai adatok mellett az üzleti klíma kevésbé egzakt jellemzőit magában foglaló modell elsősorban az ingatlanpiac szereplői számára kíván tájékoztatást nyújtani. A tanulmány készítői szerint adataik megbízhatóságát jelzi az, hogy a vizsgált 78 város többsége nem produkált hirtelen változásokat az elmúlt évben.



Azon nagyobb európai országokban, ahol több agglomerációs térség is helyet kapott a vizsgálatban, a városok sorrendje hűen tükrözi a regionális különbségeket. Milánó révén az első alkalommal került olasz város az európai első húsz közé, s más észak- és középolasz városok is feljebb kapaszkodtak a rangsorban, köztük Róma, Genova és Velence. Ugyanakkor kiábrándító az olasz dél teljesítménye, Nápoly és Palermo a kontinens sereghajtói közé tartoznak. Németországban viszont a déli tartományok nagyvárosai szerepelnek jobban, München, Stuttgart és Frankfurt került az élre, s az idén hatalmasat zuhant, a tavalyi 12. helyett csak az 52. helyet kapta az egyetlen keleti nagyvárosi térség, a Lipcse--Drezda régió. Nagy-Britanniában a London és a vidéki nagyvárosok közötti szakadék növekedése tapasztalható, ugyanez igaz Madridra Spanyolországon belül, a vidéki régiók közül egyedül a baszk Bilbao tűnik ki.



A Közép-Európához hasonlóan a vizsgálatba szintén első alkalommal bevont svájci nagyvárosok a 12. helyezett Zürich kivételével jobbára a középmezőnyt erősítik.

Jót tesz az ingatlanpiacnak az e-kereskedelem Az európai városok közül az idén is Dublin került az első helyre a Jones Lang LaSalle ingatlanbefektetési tanácsadó cég által készített, az európai regionális gazdasági növekedést jelző index (E-REGI) alapján. Az ingatlanpiac szereplői számára készült felmérés az első alkalommal tartalmazza Közép-Európa és Svájc nagyvárosait. VG-összefoglaló-->