Egyenesben a köztisztviselői életpálya

A kormány pénzügyi alapot képez arra az esetre, ha az eredeti külső üzletrész-tulajdonosok üzletrészét nem tudnák a szövetkezetek megváltani. Becslések szerint 15-20 milliárd forint összegről lehet szó. Ennek erejéig a szövetkezetek "eladósodhatnak" az állam felé, ha igénybe veszik ezt a fajta támogatást az üzletrésztulajdonok megváltására. Az alap pénzügyi forrását az állami tulajdonú, mezőgazdasági jellegű társaságok értékesítéséből teremtik majd elő. A döntés pénzügyi hátterének kidolgozásával a kormány az ÁPV Rt.-t bízza meg, így még nem lehet tudni, milyen szerkezetben, mekkora kamattal kapják a szövetkezetek a támogatást.
Azok a külső üzletrész-tulajdonosok, akik nem téesztagként, alanyi jogon jutottak üzletrészhez, vagy nem örökléssel kerültek annak birtokába, ugyancsak kérhetik üzletrészük kifizetését. Ehhez azonban az állam semmiféle támogatást nem ad a szövetkezeteknek.
Elkészült egy négy évre szóló terv, és egy hét múlva a parlament elé kerülhet az a törvénymódosítási javaslat, amely a köztisztviselői életpálya kereteit igyekszik szabályozni. Ennek értelmében, némiképp közelítve a nyugat-európai gyakorlathoz, a kormány szeretné elérni, hogy egy köztisztviselő kezdő- és nyugdíj előtti fizetése között -. felsőfokú végzettségűek esetében .- öt-hatszoros különbség legyen. A megvalósítás első lépcsőjére már január 1-jén sor kerül, amikor az inflációt követő 8,75 százalékos alapilletmény-emelés mellett további 20 százalék illetménynövelésben részesülnek a köztisztviselők. 2001. július 1-jén ezt 28 százalékos, a következő években pedig -. 2004-ig -. január 1-jétől 20-20 százalékos plusz-illetményemelés követi ezt.
Egy éven belül létrejön egy főtisztviselői hivatal, amely a köztisztviselők átvilágítására lesz hivatott. A korrupció visszaszorítása érdekében osztályvezetőtől felfelé mindenkinek vagyonnyilatkozatot kell tennie, amely bármikor ellenőrizhető lesz. Ugyanígy járnak majd el a közbeszerzési eljárásokban érintett köztisztviselők esetében. Mindezek a módosítások valamennyi köztisztviselőre vonatkoznak, kivéve a katonákat, akikre a NATO-csatlakozás miatt egy külön életpályarendszert dolgoz ki a kormány, illetve a Honvédelmi Minisztérium.
Az életpályarendszer bevezetésére jövőre 20,5 milliárd, 2002-ben 28 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés. Ha többe kerülne, úgy a kormány itt is egy "felülről nyitott" pénzügyi alap felállításával a költségvetési hiány terhére elszámolva oldja meg a finanszírozási kérdéseket.