Eredményesen lobbiznak az önkormányzati érdekképviseletek a gázközművagyon rendezéséről szóló törvényjavaslaton túli települési igényekért. Legfontosabbnak tartott módosítási indítványaik többé-kevésbé támogatásra találtak a legutóbbi parlamenti bizottsági üléseken. Mint azt Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak elmondta: ebben része van a törvényjavaslatot előterjesztő igazságügyi tárcának, amely -- az érdekképviseletekkel folytatott tárgyalások nyomán -- végül is egyetértett az egyik leglényegesebb igénnyel, a jogorvoslati lehetőség megadásával. Ennek értelmében a helyhatóságok, a törvényes rendezéstől függetlenül, bírósághoz fordulhatnak járandóságaikért. A juss kiszámítási módjával kapcsolatos kérdésben szintén sikerült közös nevezőre jutni, amennyiben a törvény melléklete részletezi majd azt a képletet, "hogyan lesz a csőből forint".
Ugyancsak egyetért a tárca azzal, hogy az 1993. augusztus 3. előtt megkezdett önkormányzati beruházások mint áthúzódó munkák ne maradjanak ki a törvényes kompenzációból. Ezt a TÖOSZ részleges sikernek tekinti. Ismeretes: a települések nagy sérelme, hogy a leendő törvény nem veszi figyelembe az 1993. augusztus 3-a, a gáztörvény életbe lépése utáni közműfejlesztésekre vonatkozó követeléseket. Az érdekképviseletek ezért szorgalmazzák, hogy a törvényjavaslat kiterjedjen az 1995. december 31-ig keletkezett -- mintegy 700 települést érintő -- vagyonra. Álláspontjukat -- a Fidesz és az MDF kivételével -- általában támogatják a parlamenti pártok. Feltételezhetően nem lesz sok ellenzője annak az indítványnak, amely az 1990 után -- például szétválással, leválással -- létrejött önkormányzatok járandóságát is beiktatná a készülő törvénybe.
A módosítások december 4-én szerepelnek a parlament napirendjén, a végszavazás előreláthatólag december l2-én lesz.