Legyen-e több szavazata Németországnak

Az eddig ismertté vált javaslatok közül több is van, amely a legnépesebb tagállam javára megbontaná a jelenlegi paritást. Chirac szerint azonban semmi olyan lépés nem lenne elfogadható, amely megbontaná a két vezető uniós ország szavazatainak egyenlőségét.
Gerhard Schröder német kancellár a napokban utalt arra, hogy országa lakosságtöbbletét figyelembe kell venni a tanácsi súlyok átalakításakor -- emlékeztet a Reuters. A francia elnök ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy Schröder egyetlen szóval sem említette a francia--német voksok egyensúlyát, ezt csak "érzéketlen interpretációk" magyarázhatták bele nyilatkozatába.
Az elmúlt héten Hubert Védrine francia külügyminiszter is utalt arra, hogy országa számára "nehézséget okoznak" a nagyobb szavazati súlyra vonatkozó német követelések. A népességi viszonyoknak a tanácsi döntéshozatalra való pontos átvitele Párizs szerint felborítaná az EU-n belüli erőviszonyokat, és egy ilyen jellegű alkut "igen nehezen lehetne eladni" a francia közvéleménynek.
Jelenleg a négy legnagyobb tagállam -- Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország -- egyaránt tíz-tíz szavazattal rendelkezik a tanácsban. A nizzai csúcsra előterjesztett különböző tagországi javaslatok között azonban több is van, amely megbontaná ezt a paritást. Németország 33-30-30-30 arányú megosztást szorgalmaz, ami nagyjából hasonló a Svédország által előterjesztett változathoz (VG, 2000. november 22., 11. oldal). A legradikálisabban "németpárti" elképzelés ugyanakkor Berlin voksainak számát 170-re emelné, míg London 123, Párizs 122, Róma pedig 120 szavazattal lenne kénytelen megelégedni (összesen 1000-ből).