Nő az eltartottak aránya

Az OECD legfrissebb, Magyarországról szóló országtanulmányában a szerzők fokozott figyelmet fordítanak a munkaerővel és a szociális ellátó rendszerrel kapcsolatos kormányzati intézkedésekre. Utóbbit különösen az öregedés szempontjából vizsgálják, és több ajánlást is tesznek a hatóságoknak.



A tanulmány örvendetesnek tartja a munkanélküliség csökkenését, de felhívja a figyelmet, hogy a tartósan munkanélküliek száma nem csökkent. Különösen az alacsony iskolai végzettségű rétegeknél maradt magas a munkanélküliség. A gazdasági növekedés önmagában nem elégséges a munkanélküliek számának csökkentésére, vélik a szerzők. A munkapiacon szükség van az eddiginél jobban strukturált munkaközvetítő intézményekre, melyek hatékonyabb közvetítő tevékenységet láthatnak el.



A munkanélküliség további csökkentése és egyéb makroökonómiai szempontok miatt az OECD nem tartja szerencsésnek a minimálbér-emelést. Az intézkedés inflációs nyomást, versenyképesség-csökkenést, a béreltagadási hajlandóság növekedését segíti, és munkanélküliséget gerjeszt. Mindez szegénységcsapdához vezet.



Lapunk munkatársa úgy látja, a lépés nem okoz ilyen súlyos hatásokat a gazdaságban. A munkapiacon megvannak azok a technikák, amelyekkel az ilyen intézkedéseket ki lehet védeni (normamódosítás, munkaóra-csökkentés). A minimálbér-emelésnek valóban fontos következménye lehet a versenyképességre gyakorolt negatív hatás. Ezt elsősorban azon területeken fejti ki, ahol a versenyelőny béralapú. A magyar gazdaságnak azonban a fejlettebb országok struktúrájához kell igazodnia. A magas termelékenységű ágazatok, termelőtevékenységek felé orientálódás ezért mindenképpen szükségesnek mondható. Kérdés, hogy a gazdaságban zajó allokációs folyamatok mennyire érzékenyek az ilyen direkt lépésekre.



Nem szerencsés az OECD áthidaló javaslata sem, amelyben a minimálbér-emelés helyett a szegény dolgozói rétegek közvetlen támogatását javasolják. Ez szintén az alacsony termelékenységű, bérelőnyre építő tevékenységek támogatását jelentené.



Az országtanulmány megállapítja, hogy a társadalom elöregedésének problémája egyelőre nem kritikus. Megállapítja ugyanakkor -- a demográfiai folyamatokat figyelembe véve --, hogy az eltartottak aránya a következő ötven évben gyorsan nő majd. Mindezt a népesség 20 százalék körüli fogyása kíséri. Ezek a kihívások arra késztetik a kormányzatot, hogy a potenciális munkaerő jobb felhasználását ösztönözze.



Ennek egyik fontos eleme lenne a nyugdíjasok foglalkoztatásának ösztönzése. A tanulmány azt javasolja, hogy a nyugdíjkorhatár átlépése után legyen lehetőség tovább fizetni a járulékokat, ezzel is csökkentve a költségvetésre nehezedő nyomást. A szerzők külön kiemelik a roma kisebbség foglalkoztatottságával kapcsolatos problémákat, melyeket oktatási és szociális munkával lehet csökkenteni.



A munkaerőre háruló adóterhek -- az elmúlt években történt csökkenés ellenére is -- a legmagasabbak közé tartoznak az OECD-országokban. A tanulmány a következő két évben a járulékterhek 3-3 százalékos csökkentését tartja kívánatosnak. Ezt a társasági adó emelésével és a forgalmi adó rendszerében végrehajtott változtatásokkal lehetne kompenzálni.



Az általános forgalmi adó esetében a magasabb adókulcsba tartozó termékek és szolgáltatások körének szélesítését javasolja a tanulmány. Mint megállapítja, jelenleg a nulla kulcs vagy a kedvezmények kulcs alá tartozik a termékek és szolgáltatások több mint fele. Az alacsonyabb jövedelmű rétegeket adóhitellel lehetne kompenzálni -- vélik a szerzők.



A személyi jövedelemadó csökkentése is indokolt lenne, elsősorban a sávszélesítés eszközét felhasználva. Ezáltal a lakosság jelentős részénél csökkenne a határadókulcs.



A tanulmány a jelenlegi demográfiai viszonyok mellett 2030 előtt nem vár komolyabb válságot a nyugdíjrendszerben. A nyugdíjreform a költségvetésre komoly terheket ró, de ezek elviselhetők. A költségek a GDP 1,5 százalékára rúghatnak, de ha a folyamatok kedvezőtlenebbül alakulnak, akkor akár 3,5 százalékos GDP-arányos kiadási többlet is elképzelhető. A tanulmány nem helyesli a magánnyugdíjpénztárakba történő befizetések emelésének halogatását. Ez aláássa a bizalmat az új rendszerrel szemben, és nem halmozódik fel akkora magánmegtakarítási többlet.



Utóbbi érv nem állja meg a helyét, hiszen a kisebb nyugdíjbefizetés a magánpéztárakba alacsonyabb költségvetési deficitet és kisebb finanszírozási igényt jelent.

OECD: tovább kell csökkenteni a munkaerő adóterheit Az OECD Magyarországról szóló országtanulmánya kiemelten kezeli az elöregedés gazdasági hatásait és a munkaerőre háruló magas adóterhek következményeit. A szerzők megállapítják, hogy a kormányzat részéről aktívabb foglalkoztatáspolitikára és adórendszerbeli váltaztatásokra van szükség. Az OECD nem tartja szerencsésnek a minimálbér-emelést. M. I.-->