Pontosabb GDP, gördülő bázison

A GDP felhasználási oldalára vonatkozó adatokból mi állapítható meg?



Elsősorban kiegyenlített fogyasztás és felhalmozásnövekedés, szemben a korábbi évekkel, amikor erőteljesebb volt a felhalmozás dinamikája, mint a belső fogyasztásé. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a felhalmozás részaránya csökkent volna az összes felhasználáson belül, de emellett a háztartási fogyasztások növekedése már érzékelhetővé vált.



A készletfelhalmozás alakulása a korábbi éveknél valamivel kisebb 1999-ben, 5 százalékos a részaránya az előző évi 6,1-hez képest, de ez még mindig magasnak tekinthető. Főként továbbra is a nem specifikált felhasználás változása mozgatja ezt a részt. A készletadatoknak a társasági adóbevallások teljes állományán alapuló további ellenőrzése még pontosítási lehetőséget jelenthet.



A külkereskedelem növekvő aránya mind az export, mind az import dinamikus emelkedéséből adódik. E téren kettősség mutatkozik: miközben folyó áron romlott a mérlegpozíciónk 1998-hoz képest, reálértékben javult. Ennek magyarázata az előző évben egyedülálló cserearány-javulás. A felhasználási oldal összefoglaló adatait mutatja be az 1. számú táblázat.



Az első tábla a szerkezeti arányok csekély mértékű változására utal. Érdemi változás a háztartási fogyasztások arányának növekedésében és a készletváltozások hányadának már említett csökkenésében tapasztalható.



Érdemes a most elkészült második becslés adatait összehasonlítani az elsőével, tehát a negyedéves becslések összesítését az adóbevallások pontosabb adataival. Egyúttal az is megvizsgálható, hogy a gördülő bázis alkalmazása milyen módosítást hozott az 1995. évihez képest. Erről tájékoztat a következő tábla.



A tábla egyfelől a kétfajta (negyedéves és éves bázisú) becslés közti különbséget mutatja. Ez az utolsó oszlopban azt jelzi, hogy a negyedéves adatok alábecsülték a háztartási fogyasztási kiadásokat, ugyanakkor ennél nagyobb mértékben becsülték felül a közösségi fogyasztás értékét. E két meghatározó különbség eredőjeként a korrigált GDP-becslésben az összes végső fogyasztás értéke valamivel kisebbnek mutatkozik, mint ahogy azt a negyedéves adatok alapján a KSH 1999 folyamán becsülte. Hangsúlyozom, hogy bár összességében nem jelentős a különbség, ez a közösségi fogyasztásnál eléri az első becsült érték 4,1 százalékát, ami már nem elhanyagolható.



Jelentős volt a negyedéves alapú felülbecslés a beruházásoknál (1,5 százalékos), ez a még kevésbé pontos negyedéves adatszolgáltatásból adódik.



A táblázatból jól érzékelhető a súlyozás ugyancsak nem elhanyagolható mértékű hatása. A háztartások fogyasztásának az elmúlt években bekövetkező növekedése az 1995. évi 48,8-százalékos arányt 50,9-re (tehát 2,1 százalékkal) emelte. Nyilvánvaló, hogy ez az arány a nemzetközi gyakorlatban megfigyelthez jobban közelít, tehát a GDP felhasználásában több a konkrét felhasználási elemhez köthető, mint az úgynevezett nem specifikált elem. Ez jelentkezik a készletváltozás és egyéb nem specifikált rovat aránycsökkenésében.



Az előzőek felvetik azt a kérdést, hogy merre javítunk a negyedéves becsléshez képest éves szinten, van-e valamilyen szisztematikus hibánk. Az adatokból az derül ki, hogy a korrekciók nem lényegtelenek, de a szükséges változtatások nem tipikusan egyirányúak.



A táblázat alapján egyértelmű az, hogy az elmúlt 3 évben egyaránt előfordult a negyedéves számításokban alá- és fölébecslés. Ezt nemcsak az összesített GDP-mutatók jelzik, hanem a részletezések még inkább. A korrigálások túlnyomó többsége néhány tizedes, a statisztikai hibahatáron belül marad. Néhány esetben volt érzékelhető javítás, az 1999-re említetteken kívül például 1997. és 1998. évben a természetbeni társadalmi juttatások terén, ez az összes végső fogyasztást is befolyásolta. Jelentősebb különbség mutatkozott 1998-ban a beruházások s ennek kapcsán a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenében. Ez sem tekinthető szisztematikus hibának, hiszen fordított előjelű változás volt az 1999. évben, de a negyedéves számbavétel további finomítását indokolja. A negyedéves GDP-becslések pontosításához szükséges a szakstatisztikákból származó alapadatok minőségének javulása, illetve az államháztartási kiadások esetében új adatforrások felhasználása és beépítése a becslésekbe. Összefoglalóan a három táblázat adatai jelzik törekvéseinket a GDP-számítások finomítására s -- a lehetőséghez mérten -- pontos javítására. A kétfajta számítás különbözősége azonban a világ más országaihoz hasonlóan a jövőben is előfordulhat. A lényeg, hogy a tendenciákat jól mutassuk be.



A szerző a Központi Statisztikai Hivatal elnöke

Folyó áron romlott a külkereskedelmi mérlegpozíciónk, reálértékben viszont javult A KSH a korábban elfogadott ütemezés szerint szeptember végén nyilvánosságra hozta az 1999. évi bruttó hazai termékre (GDP)-re vonatkozó második becslését. Az alkalmazott adat-felülvizsgálati politikának megfelelően ez a számítás már a vállalkozások éves társasági adóbevallásain alapul, s így pontosabb közelítést jelent, mint a negyedéves előrejelzések összesítése. 1999-től kezdődően a változatlan árakon számított becslést nemcsak a nemzetközi gyakorlatban sok helyen alkalmazott módon öt évre rögzített (esetünkben az 1995-ös), hanem gördülő (a megelőző, 1998-as) bázison is számba vették. Ezt a módszertani váltást az indokolta, hogy a jelenlegi gyors szerkezeti változások időszakában a tárgyidőszakhoz minél közelebb eső bázis választása minden bizonnyal pontosabb adatokat eredményez. Mellár Tamás-->