Szakemberek kölcsönbe

A módosuló munka törvénykönyve -- az uniós szabályozással összhangban -- bevezeti a munkaerő-kölcsönzés jogintézményét. A leendő rendelkezésektől a szakemberek több munkavállalói réteg foglalkoztatási esélyeinek növelését, illetve az illegális munkavégzés mértékének csökkenését remélik.

Nem tudni, hogy jelenleg -- akár a foglalkoztatók, akár a munkavállalók részéről -- mekkora is az igény a munkaerő-kölcsönzésre. Dudás Katalin, a gazdasági tárca főosztályvezetője szerint a tapasztalatok azt jelzik: a munkáltatók, különösen a multinacionális cégek, szívesen alkalmaznak időszakos alkalmi munkaerőt fizikai és adminisztratív munkakörökben egyaránt.

Ekként a készülő szabályozás egyaránt elősegítheti a fizikai, illetve segédmunkások mellett a magasan kvalifikált, sajátos szaktudást igénylő feladatokra alkalmasak, valamint a pályakezdők foglalkoztatását.

A munkaerő-kölcsönzés -- egy szakember megfogalmazása szerint -- megfelelő szabályozás híján nem létezik, ám működik, elsősorban magán-munkaközvetítés útján már a 90-es évek kezdetétől. A cégnyilvántartásban ez idő tájt több mint kilencezer gazdasági társaság tevékenységi körében szerepel a munkaerő-toborzás és -közvetítés. Ez akkor is soknak tűnik, ha tudjuk, hogy a vállalkozások megalakulásukkor igyekeznek a lehető legtöbb tevékenységet bejegyeztetni, függetlenül attól, hogy űzik-e majd valaha is.

Munkaerő-közvetítéssel mindenesetre ma kizárólag az foglalkozhat, aki az idevágó -- egyébként mindössze 1998 óta élő -- kormányrendeletnek megfelel, és a munkaügyi központoknál regisztrálják -- hangsúlyozta a Világgazdaságnak Lázár György, az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ osztályvezetője. Elmondta: alig több mint kétszáz a nyilvántartásba vett munkaközvetítők száma. Ezek -- jogosítványaik szerint -- álláshoz juttatják az érintetteket. Munkaerő-kölcsönzés esetén viszont a cég állományba veszi a dolgozót, aki egy másik társaságnak végez munkát.

E sajátos jogviszony tehát a feladatot elvégző személy, az őt alkalmazó cég és a szolgáltatást igénybe vevő között jön létre a munka- és polgári jog ötvözésével. A munkáltatói jogokat a kölcsönadó és a foglalkoztató közösen és megosztva gyakorolja. A szabályok részletesen rendezik majd az általuk kötött megállapodás tartalmát csakúgy, mint a munkaviszony megszűnésének módjait, illetve a felelősség kérdését. Breznay Tibor, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság nyugalmazott elnöke mindezt különösen a munkavállaló szempontjából tartja fontosnak. Jelenleg ugyanis a meglehetősen vegyes kölcsönzési gyakorlatban a munkavállalók sokszor kiszolgáltatottabbak azoknál, akik állandó munkaviszonyban állnak.

Időszerűnek, jónak tartja a szabályozás tervezetét Pallos Anna, a legrégebbi és a munkaerő-kölcsönzést elnevezésében is felvállaló cég, a Manpower vezetője. Úgy vélekedik: a munkavállaló számára a legnagyobb védelmet az nyújtja, ha a kölcsönző céggel munkaszerződésben áll. Kétségtelen azonban, hogy így a szolgáltatást -- a magasabb költségek miatt -- nehezebb eladni. Mint mondta, nem is lesz könnyebb -- és ez a kölcsönözhető munkaerő számára ugyancsak hátrányos -- mindaddig, amíg a cégek belső dolgozóikat indokolatlanul vállalkozási, megbízási jogviszonyban foglalkoztathatják. Megítélése szerint a leendő jogintézmény csak garanciákkal, hatékony ellenőrzéssel, a szabálytalankodókkal szembeni megfelelő szankciókkal érheti el a célját.

Új fejezet a munka törvénykönyvében A jövőben a munka törvénykönyve szabályozza a munkaerő-kölcsönzést, amely ma, jogi háttér híján, "nem létezik, ám működik". Emiatt a kölcsönzés útján foglalkoztatottak helyzete sokszor hátrányos. Szakemberek szerint a leendő jogintézmény csak hatékony ellenőrzéssel érheti el a célját. Kende Katalin-->