Szoros eredményt várnak Bush és Gore között

Az amerikai választókat nem rázta meg az a -- múlt hétre időzített -- kisebb botrány, hogy George W. Bush republikánus jelöltet huszonnégy évvel ezelőtt ittas vezetés miatt vonták felelősségre. A közvélemény-kutatások továbbra is őt hozzák ki elsőnek -- igaz, a legtöbb felmérés szerint előnye minimális, a hibahatáron belüli egy-két százaléknyi. Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy országosan a több szavazat még nem biztosítja a több elektor megszerzését is, márpedig végül az számít, hogy kinek sikerült legalább 270 elektort a maga oldalára állítania. Mindenesetre az elmúlt néhány hét során -- korábbi lemaradását követően -- országos viszonylatban állandósult Bush enyhe fölénye. Ebben Edmund Beard professzor szerint bizonyos szerepe volt a háromfordulós televíziós vitának is, ami elfogadottabbá, hitelesebbé tette a texasi kormányzót. A nyilvános szereplések alkalmával nem követett el nagy hibákat, "így az emberek azt mondták: oké, ez még elfogadható".



A professzor szerint nem véletlen, hogy annyit idéződik fel a mostani kampány kapcsán az 1960-as Kennedy--Nixon párharc, amikor is Nixon volt a tapasztaltabb, "a házon belüli" jelölt, míg Kennedy ezt a fiatalságával, a lendületével, a személyiségével ellensúlyozta. Ronald Reagan azután végképp elhitette, hogy valakiből, aki nem túl intelligens és tájékozott, még lehet jó elnök, teszi hozzá Beard, aki szerint Bush hasonló kampányt folytatott, mint Reagan Jimmy Carter elnök, vagy később Walter Mondale szenátor ellen. Egyszerű üzeneteket közvetített: kisebb szövetségi kormányzatot, ne adjunk túl sok pénzt a valutaalapnak, a Világbanknak, ne avatkozzunk be Ruandában vagy Zaire-ban, kevesebb legyen az adó stb. Mindezek olyan témák, amelyek könnyen visszhangra találnak az átlagamerikaiak körében, ha számukra szimpatikus személy üzeni azokat közérthető módon, magyarázza a magas népszerűségi indexet a politológus professzor.



Tekintettel arra, hogy ma nem csak elnököt választanak az amerikaiak, hanem a kongresszus is megújul, Beard professzor -- hangsúlyozván, hogy a versenyfutás ott is az utolsó pillanatig kiszámíthatatlan, bármely irányba fordulhat -- arra számít: a republikánusok a Fehér Ház elnyerése mellett megtartják szenátusi többségüket is, a képviselőház viszont a demokratáké lesz.



A politológus szerint a jelöltek közötti különbségek az európai szövetségeseket érintő külpolitikai vonatkozásokban is jól kimutathatóak. "Bushnak az a kijelentése, hogy győzelme esetén kivonnák az amerikai erőket a Balkánról, több, mint egyszerű kampánytéma." A republikánus jelölt a második televíziós vitában egyértelművé tette, hogy az amerikai csapatokat nem szabad olyan feladatokra felhasználni, mint a béketeremtés vagy az úgynevezett nemzetépítés. Álláspontja szerint az amerikai erőknek elrettentő erejűeknek kell lenniük, csak gyors győzelem valószínűsége esetén szabad külföldön elkötelezni őket, ezt követően pedig ki kell vonni a csapatokat.



Fő külpolitikai tanácsadói is azt fejtegetik, hogy munkamegosztást képzelnek el a NATO-ban, mutat rá Beard: a szövetségesek felelnek Európáért, az Egyesült Államok a Közel-Keletért és Ázsiáért. A professzor szerint mindez bizonyos mértékig az amerikai izolációs politika erősödését tükrözi: Bush külpolitikája unilaterálisabb, kevésbé nemzetközi érzékenységű, mint Gore-é.



További lényegi különbség a két jelölt külpolitikája között, hogy Bush erőteljesen támogatja az amerikai rakétavédelmi erő kifejlesztését és telepítését, ellenzi az atomcsendegyezményhez való csatlakozást, míg Gore inkább ez utóbbit pártfogolja. Érdekes az újabb NATO-tagok felvételének a kérdése is. Beard szerint általános a hajlam az amerikaiak körében, hogy tovább bővítsék az atlanti katonai szervezetet, vegyék be azokat az országokat, amelyek sokat szenvedtek a szovjet uralom idején. Tehát az az amerikai elnök, aki ilyen kezdeményezéssel áll elő, elég könnyen széles körű támogatást szerezhet odahaza. "Bush alatt gyorsabban kerülhet ez a kérdés napirendre, mint akkor, ha Gore nyerne, mivel a jelenlegi alelnök árnyaltabban közelítene a kérdéshez." Gore hagyományosan érzékenyebb az orosz kapcsolatokra, míg Bush és tanácsadói köre ezzel kevesebbet foglalkozik -- fejtegette Edmund Beard, aki végezetül hozzátette: Én ugyan Gore-ra szavazok, de valószínűnek tartom, hogy Bush nyer majd.

Érzékelhető különbségek a külpolitikai programokban Rövid, az átlagpolgár számára könnyen értelmezhető üzenetekkel tudta behozni lemaradását az elnökválasztási kampányban Bush Gore-ral szemben -- mondja Edmund Beard, a University of Massachusetts Boston tanszékvezető politológus professzora. Az amerikai politikai élet jó ismerője -- aki a budapesti amerikai nagykövetség szervezésében tartott előadásokat Magyarországon -- szerint az Európát érintő külpolitikai kérdésekben is érzékelhető különbségek vannak a két jelölt programja között. Lambert Gábor-->