Az éllovas is az EU-átlag alatt

Csupán a középmezőnyben foglal helyet Magyarország a közép- és kelet-európai országok között a bruttó hazai termék arányában kifejezett fejlesztési kiadások tekintetében a maga 0,68 százalékos ráfordításával. Cseh- és Lengyelország is aktívabb ezen a téren, igaz, utóbbi csak árnyalatnyival. Az unió sereghajtóit -- Görögországot és Portugáliát -- azonban mindhárom ország megelőzi.
Az EU-ban jellemzően a magánvállalkozások járnak élen a k+f tevékenység finanszírozásában, Európa keleti felében azonban vegyes a kép. Az üzleti szféra szerepvállalása a visegrádi négyesben Csehországban és Szlovákiában látványosabb, közel kétharmados aránnyal -- Magyarországon a nem állami vállalatok részesedése a fejlesztési kiadásokból nem éri el a 40 százalékot. Románia és Oroszország esetében is az uniós átlagot meghaladó mértékű a privát szféra részesedése, ez a számok alapján azonban inkább az állami k+f kiadások elégtelenségét jelzi. Míg Bulgáriában, Cipruson és Litvániában a kormányzati szektor bizonyult a legfontosabb fejlesztőnek, addig Észt- és Lettország esetében a külön kategóriaként vizsgált felsőoktatás vette ki a legjobban a részét a k+f finanszírozásából.
A területen dolgozók létszáma csupán három országban növekedett az 1994 és 1998 közötti időszakban: 21,2 százalékkal Cseh-, 8,8 százalékkal Lengyelországban, illetve 3,8 százalékkal Magyarországon. Ezzel szemben több mint ötödével csökkent az orosz és közel harmadával a bolgár tudományos gárda létszáma az adott periódusban.