A közbeszerzési törvény 1999. szeptember 30-án életbe lépett módosítása óta elszaporodtak a korrupcióra utaló jelek, és rendkívül sok az értelmezési probléma is -- véli Perlaki Jenő, az Országgyűlés közbeszerzési vizsgálóbizottságának a tagja. Véleménye szerint az átláthatósággal kapcsolatos vitás kérdéseket egyértelműen rendezni kell. Jelentős károk érik a nemzetgazdaságot, mivel ma nincs szabályozva az árak súlyszáma, és nem kell irányárakat meghatározni -- véli a honatya. Épp ezért januárban képviselői indítványt tervez benyújtani, aminek előzetes egyeztetését megkezdte -- tudta meg lapunk.
A módosítás a törvény egyértelmű alkalmazását, a takarékosság elősegítését és az eljárások egyszerűsítését, gyorsítását célozza. Perlaki Jenő javaslattervezetében egyebek között azt indítványozza, hogy az árajánlat nagyobb szerepet kapjon a bírálatban. Ezért az árak súlyszámát legalább 65 százalékban kellene figyelembe venni. Úgy véli, hogy az ajánlatkérés tartalmazzon irányárat, amely az országos átlagárakra épül. El szeretné érni, hogy amennyiben az összes ajánlat jelentősen meghaladja az irányárat, akkor legyen eredménytelenné nyilvánítható az eljárás.
A tervezett képviselői javaslatok között szerepel az is, hogy az érvényes ajánlatot tett pályázók szabályozottan betekinthessenek a győztes ajánlatba, illetve a szerződésbe. Perlaki kezdeményezi a jogorvoslati határidő nyolcról 15 napra emelését, az EU-ajánlásokkal való összhang létrejöttét, valamint az árubeszerzés, a szolgáltatási szerződés, illetve a gép- és építési beruházások lényeges sajátosságainak megfelelő szabályozást.
Lapunk információi szerint a Közbeszerzések Tanácsa újabb törvénymódosítási javaslatát a közelmúltban küldte meg az Igazságügyi Minisztériumnak. A dokumentum a javasolt változtatásokat 34 pontban összegzi.
A tanács egyebek között javasolja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztási módjának kiegészítését, pontosítását. A jelenlegi törvény nem tartalmaz részletes eljárási szabályokat a részszempontok elbírálásához, a maximális, illetve minimális pontszámok odaítéléséhez. Nem egyértelmű az sem, hogy az arányosítás elvét kell-e követni. A többféle értelmezés pedig jogbizonytalanságot okoz.
A tanács nem tartja egyértelműnek a hatályos jogszabály azon megfogalmazását sem, amely szerint az építési beruházások -- melyek jelenlegi értékhatára 240 millió forint -- esetén előminősítési eljárás kötelező. Ezért azt a kiegészítést javasolja, hogy nem merülhet fel alternatívaként meghívásos, vagy tárgyalásos eljárás. Az eljárások eredménytelenné tételét pedig két további esettel bővítené a tanács.
A KT indokoltnak tartja a jogorvoslati eljárások -- a törvény 1995. évi hatálybalépése óta változatlan -- 30 ezer forintos szolgáltatási díj emelését. A szolgáltatások értékhatárának egy százalékában javasolják meghatározni a díjat, ami a 2000-ben érvényes limit szerint 80 ezer forint lenne. A hivatalból indított jogorvoslatoknál -- a KT javaslata szerint -- a jogsértő fizetné a szolgáltatási díjat.
A döntőbizottsági eljárások határidejének módosítását is javasolják, illetve ennek alternatívájaként a testület létszámának növeléséhez költségvetési forrást biztosítanának.