Az Otthon Start máris 400 milliárd felett tart, és olcsóbbak lettek az albérletek – Oeconomus
Szeptember 1-jén indult el az Otthon Start program, amely rövid idő alatt érezhetően megmozgatta a hazai ingatlanpiacot, és élénk szakmai vitákat váltott ki. A program a kormány egyik kiemelt lakáspolitikai kezdeményezése, amelynek célja, hogy hosszú távon is növelje a lakásberuházások arányát és megfizethetőbbé tegye az otthonteremtést Magyarországon.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány eseményén Csepeti Ádám elmondta: a kormány tíz kulcsfontosságú célt azonosított, köztük a GDP-arányos lakásberuházási ráta növelését, az új építések ösztönzését, a felújítások és bővítések felgyorsítását, valamint az energetikai korszerűsítések előmozdítását. Kiemelte, hogy a program nemcsak a fiatalok önálló lakhatását, hanem a dolgozó és szociálisan rászoruló rétegek támogatását is szolgálja.
A célok között szerepel továbbá az állami alkalmazottak otthonteremtésének segítése, a munkáltatók bevonása a lakhatási programokba, és a hazai beszállítók arányának növelése is.
A helyettes államtitkár szerint a saját lakás továbbra is kiemelten fontos érték Magyarországon. Európai összehasonlításban is rendkívül magas, 91,6 százalék azok aránya, akik saját tulajdonú ingatlanban élnek. Régiós szinten Budapest még mindig a megfizethetőbb fővárosok közé tartozik: a használt társasházi lakások négyzetméterára csak Bukarestben alacsonyabb. Prágában például több mint kétszer annyiba kerül egy használt lakás, miközben a vásárláshoz szükséges átlagkereset is jóval magasabb.
Az albérletpiacot is megmozgatta az Otthon Start
A program bejelentése után több fővárosi kerületben a bérleti díjak csökkenése vagy a növekedés lassulása volt tapasztalható. Budapesten egy 50 négyzetméteres lakás havi átlagos bérleti díja jelenleg 246 900 forint, ami továbbra is alacsonyabb, mint számos nyugat-európai nagyvárosban.
Ilyenek a nyugat-európai árak:
- Londonban egy belvárosi egyszobás lakás ára közel négyszerese,
- Amszterdamban háromszorosa,
- Párizsban pedig több mint kétszerese
a budapesti bérleti díjaknak.
A program indulása óta több mint 15 ezer igénylést nyújtottak be, a kölcsönök összege meghaladja a 400 milliárd forintot, az átlagos hitelösszeg 33 millió forint. A hitelfelvevők átlagéletkora 34 év, a kérelmek egyharmada Budapestről és a központi régióból, kétharmada pedig a konvergenciarégiókból érkezett. A felhasználási célok szerint az igénylők 90 százaléka használt lakást vásárol, 10 százalék pedig új építésű lakásra vagy építkezésre veszi igénybe a támogatást.
Csepeti Ádám hangsúlyozta: a kormány célja, hogy a lakáspolitika eszközeivel ne csak az építőipart ösztönözze, hanem hosszú távon erősítse a családok biztonságos lakhatását és a gazdasági stabilitást.