A Magyar Űrkutatási Tanács elnöke, Manninger Jenő politikai államtitkár 1999 januárjában levélben hivatalosan is bejelentette, hogy hazánk távlati célja az ESA-hoz való teljes csatlakozás. Az európai űrkutatási szervezet válasza egyértelműen kedvező volt, tekintve hogy Magyarország és az ESA között már régóta folyik együttműködés. Ennek eredményeivel, a magyar űrkutatás lehetőségeihez mért helyzetével, állapotával az európai szervezet ez ideig maximálisan elégedett volt. A december 4-i budapesti konferencia célja elsősorban az volt, hogy a vállalkozások felé is nyitottá váljék az űrkutatási ágazat. Elsősorban azon cégeket, kis- és középvállalkozásokat érintené a szorosabb beszállítói kapcsolat lehetősége, amelyek főként alvállalkozások formájában már eddig is részt vettek az ESA és a magyar űrkutatási szervezetek munkájában. Ám az ESA-tagság elnyerésével komolyabb, mélyebb együttműködésre is lehetőség nyílik, amelyekhez idejében meg kell találni a megfelelő cégeket -- tudtuk meg Both Elődtől, a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatójától. Ezek a vállalkozások elsősorban elektronikával, műszer- és szoftverfejlesztéssel foglalkoznak.
Az ESA négy kelet-közép-európai állammal kötött együttműködési megállapodást, közülük legrégebben Magyarországgal. A társult tagság megszerzésének hazánk számára egyetlen, ám igen jelentős akadálya van; mintegy 1 milliárd forintnak megfelelő összeget kell a tagoknak befizetniük. Az összegnek jelentős része később programok, támogatások formájában ugyan visszakerülne, ám az egy összegben való befizetés komoly nehézséget okozna. Ezért az ESA létrehoz egy, az együttműködő partnerség és a társult tagság közötti átmeneti formát a négy társulásra váró közép-európai ország számára. Ez mind jogilag, mind -- ami a lényegesebb -- anyagilag köztes forma lenne, aminek az alapelveit a felek már elfogadták. A részletes kidolgozás tart, az ESA várhatóan 2001 tavaszán lesz vele készen.
A teljes jogú tagság elnyerésével Magyarország számára is lehetővé válna a komolyabb kutatásokba, a gyakorlati alkalmazásokba való szerves bekapcsolódás. Az említett négy országon kívül egyébiránt az Európai Űrügynökség nem kívánja bővíteni tagjainak körét. Amennyiben minden a terveknek megfelelően megy, Magyarország belépése az ESA-ba elvileg már 2003-ig megvalósulhat. Ha azonban hazánk előbb lenne az Európai Unió tagja, mint ahogyan csatlakozik az ESA-hoz, az EU által létrehozott regionális strukturális alapok anyagi segítségével azonnal lehetővé válna számára, hogy belépjen a szervezetbe. Ezt a megoldást választotta egyébiránt Portugália is, amikor 1986-ban az Európai Közösség tagja lett.