A végrehajtási társulás 2001. január 1-jén kezdi meg működését három, gyakorlattal és szakismerettel rendelkező végrehajtóval. A magyar közigazgatási fejlesztés iránya a körzetközponti telepítés, példa erre az okmányiroda és a gyámhivatal is -- hangsúlyozta Kéki Zoltán, Kaposvár jegyzője. Ez lesz az első olyan hatósági feladattelepítés, amelyet nem felülről szerveznek, ezt a megyeszékhely önként vállalta.
A helyi adó szerepe az elmúlt tíz évben alapvetően megváltozott. Míg 1990-ben Kaposváron 16 millió forint folyt be helyi adókból, addig az idén megközelíti a 2 milliárd forintot az ebből származó bevétel. Ezzel párhuzamosan viszont a hátralékok egyre emelkednek, így az önkormányzatok jelentős bevételektől is elesnek. A behajtásokat a települések jegyzői végzik, akiknek ez valójában komoly teher, hiszen a falvakban olyan személyes kapcsolatrendszerek élnek, amelyek gyakran erősebbek, mint a jog parancsa. Az államigazgatási eljárás leggyengébb láncszeme a végrehajtás. Ezen a helyzeten változtatna a végrehajtási társulás. A jegyzők hatásköre megmarad, de a lebonyolítással kapcsolatos ügyvitellel a társulást bízzák meg. A három végrehajtó tevékenységét a kaposvári polgármesteri hivatal adóirodája felügyeli majd. A társulás önfenntartó lesz, hiszen a beszedett összeg meghatározott százaléka fedezi a kiadásokat, így az önkormányzatoktól többletpénzeket nem igényel a működtetése.
A megyeszékhely gazdaságának fejlődése kihat a környező településekre is -- fejtette ki Szita Károly polgármester. Több ezren járnak be mindennap Kaposvárra dolgozni, a város iskoláiba nagyon sok környékbeli gyereket íratnak szülei. A városgazdálkodási részvénytársaság kiterjesztette szolgáltatásait a 76 környékbeli településre is. A kaposvári hulladéktelep fogadja a már fel nem használható anyagokat, folyamatosan fejlődik a csatornázottság, s a város szennyvíztisztító telepe is nyitott a községek előtt. A megyeszékhely tehát eddig is együttműködött a környékbeli kisebb településekkel.