Miért harcolnak foggal-körömmel a franciák a nyugdíjreform ellen?
A francia nyugdíjreform kérdése hosszú évek óta a legforróbb téma az országban, Emmanuel Macron elnök politikájának ékköve volt, most pedig a felfüggesztése mentette meg Sébastien Lecornu kormányfőt az újabb gyors bukástól. Mindössze két évvel emelte volna a nyugdíjkorhatárt egy olyan időszakban, amikor a népesség elöregedése egyre nagyobb probléma világszerte, a franciák mégis foggal-körömmel ragaszkodnak a múlthoz.
„Mostantól 2028 januárjáig nem lesz nyugdíjkorhatár-emelés” – jelentette be Lecornu kedden a törvényhozásban, „megvásárolva” ezzel a szocialista párt támogatását, így megúszta, hogy friss újbóli kinevezése után azonnal meg is bukjon a csütörtöki bizalmi szavazáson.
Ezzel megnyílt az esély a jövő évi költségvetés elfogadására, bár az előző kormányfő által javasoltnál kisebb kiadáscsökkentéssel. Magasabb lesz várhatóan a deficit is, és tovább nő a már egyébként is rekordmagas államadósság.
A CNBC elemzése szerint a piacok pozitívan fogadták a fejleményeket, a CAC 40 másnap 2,5 százalékkal erősödött – ez volt a legnagyobb növekedés április óta.
Nem jelentene nagy változást a francia nyugdíjreform
A franciák hónapokig tüntettek a nyugdíjreform ellen, mielőtt a kormányzat 2023-ban szavazás nélkül áterőltette a parlamentben, és az azóta is ugyanolyan
népszerűtlen, pedig nagy változást nem jelentene:
2030-ig 62-ről 64 évre emelné a nyugdíjkorhatárt és 42-ről 43 évre a jogosultsághoz szükséges évek számát.
Ez az egyik legalacsonyabb korhatár az Európai Unióban, ahol a nők átlagosan 64,5, a férfiak 65 évesen vonulhatnak nyugalomba – jelenleg, mindkettő ugyanis várhatóan két évvel fog emelkedni a következő évtizedekben az Európai Bizottság 2024-es jelentése szerint.
Az Egyesült Királyságban már jövőre 66-ról 67 évre emelik a korhatárt, Németországban az jelenleg 65 év, Olaszországban 67.
A korhatár korábban Franciaországban is magasabb volt, 1982-ben vitték le 65 évről 60-ra a szocialista Francois Mitterrand elnöksége alatt.
A franciák élvezik legtovább a nyugdíjat
A korai nyugdíjba vonulás és a magas várható élettartam miatt a franciák hosszabb ideig élvezhetik a nyugdíjas életet, mint a legtöbben. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikája szerint a francia férfiak átlagosan 23,3 évet élnek le nyugdíjasként – ez a legmagasabb a 38 tagállam között. A németek esetében például csak 18,8 év.
Ennek azonban ára van: Franciaország a GDP 14,2 százalékát költi nyugdíjakra, ami messze meghaladja az EU 11,7 százalékos átlagát. Csak két országban magasabb ez az arány:
- Olaszországban (15,4 százalék)
- és Ausztriában (15 százalék).
Tény viszont, hogy Franciaországban csak a nyugdíjasok 3,6 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, míg az OECD-átlag 12,5 százalék – emlékeztetett a Reuters.
Ára van a reform felfüggesztésének
Lecornu szerint a költségvetésnek jövőre 400 millió, 2027-ben pedig 1,8 milliárd eurójába kerül a nyugdíjreform felfüggesztése. A költségeket „megtakarításokkal kell ellensúlyozni”, és „nem lehet a hiány növekedésének árán megvalósítani” – figyelmeztetett.
A Goldman Sachs közgazdászai szerint is
csak korlátozott pénzügyi hatása lesz a reform felfüggesztésének a 2027-ben esedékes elnökválasztásig.
Ha azonban utána is érvényben marad, akkor már kisiklathatja az adósság és a deficit csökkentésére irányuló erőfeszítéseket.
A francia számvevőszék becslése szerint a nyugdíjreform végleges felfüggesztése 2035-ig évi 20 milliárd euró költséget jelentene az államháztartás számára – ez a GDP 0,5 százaléka.
„Franciaország államadóssága így a következő évtizedben további 3-4 százalékponttal növekedne a GDP-hez viszonyítva, és a GDP 130 százalékához közel stabilizálódna” a jelentés szerint.
Franciaország adósságának GDP-hez viszonyított aránya 2024-ben 113 százalék volt, a második negyedévben rekordot jelentő 115,6 százalékra nőtt.
